A jelenlegi bérleti piacon a kiemelkedően magas kereslet mellett a szűk kínálat és az egyre növekvő bérletidíjak a szokásosnál is jobban megnehezítik az egyetemisták számára az albérletkeresést.

A fővárosban továbbtanulóknak kell a legmagasabb költségekre készülniük, ahol az átlagos bérleti díj várhatóan 200 000 forint fölé emelkedik majd, de a népszerű vidéki egyetemvárosokban is sok esetben csak több diák összeköltözésével mérsékelhetők a kiadások.

Aki nem szeretne lakótársat, hanem önálló kislakást bérelne, annak az aktuális fővárosi kínálat alapján minimum a 130 000-150 000 forintos bérleti díjjal plusz rezsivel kell készülnie.

Az ingatlanpiaci szakértő cég felhívja a figyelmet, hogy a kiválasztott lakás bérleti díja ugyan a legfontosabb, de csak egy tétel a sok közül. A közleményben Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője rámutatott: kiemelten fontos nem csak a lakásvásárlás, de az albérletkeresés során is, hogy az ingatlan milyen energetikai paraméterekkel rendelkezik és ennek megfelelően mennyi a havi energiafelhasználása.

“Az energetikai tanúsításra vonatkozó szabályozás változása novemberben lép életbe, azonban még a nyáron vagy az ősszel kötött szerződések esetén, a jelenlegi előírás szerint a tulajdonosnak nem csak bemutatnia kell a bérlő számára az okiratot, hanem a bérleti szerződésben rögzíteni is kell az ingatlanról készült energetikai tanúsítvány számát”

– emelik ki.

A közleményben megjegyezték, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről is, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat.

“A bérleti díj és a közüzemi számlák mellett elengedhetetlen, hogy a bérlőjelölt megismerje a közös költség összetételét és mértékét. Ha jövőbeli fejlesztésekre szánt összeget is tartalmaz a közös költség, a bérlő kérheti a tulajdonostól, hogy ezeket a tételeket vállalja magára, hiszen ennek hasznát a bérlő nem feltétlenül élvezi majd”

– tanácsolta a Duna House szakértője.