A pénzügyminiszter kiemelte: az állampapírok iránti kereslet stabilan növekszik, ennek köszönhetően a lakossági állampapírok részesedése a központi költségvetés adósságán belül meghaladja a 26 százalékot.
“A negyedik negyedévben csaknem 148 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány, elérve a 712,9 milliárd forintos éves növekedést”
– mondta Varga Mihály. Hozzátette, hogy ezzel a mennyiséggel az egész évre tervezett 583 milliárd forintos állománybővülést 22 százalékkal teljesítette túl az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
A tárcavezető az adatokat ismertetve elmondta: a 7515 milliárd forintos lakossági állampapír-állomány legnagyobb részét, 42 százalékát az egyéves futamidejű állampapírok teszik ki, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) pedig 34 százalékos részesedést érnek a teljes portfólióban.
A felmérések azt mutatják, hogy
a 40 év alatti korosztály körében egyre népszerűbb a hosszú távú állampapír-befektetés, a kétéves állampapírok 33 százalékkal, a prémium állampapírok esetében 30 százalékkal emelkedett az állomány egy év alatt.
“A legdinamikusabban, 43 százalékkal a babakötvény állománya nőtt”
– tette hozzá Varga Mihály.
A tavalyi utolsó negyedévben a nettó kibocsátás csaknem kétharmadát a PMÁP tette ki, még úgy is, hogy novemberben több mint százmilliárdos lejárattal kellett számolnia az adósságkezelőnek. Ezt követte az egyéves futamidejű állampapír nettó értékesítési volumene.
Varga Mihály elmondása szerint a féléves állampapírok és kétéves futamidejű kötvények állománya jelentősen csökkent az utolsó negyedévben.
“Ennek oka, hogy a bankok saját számlájukon tartott lakossági állampapírokból az ÁKK jelentősebb mennyiséget vásárolt vissza”
– jelezte a pénzügyminiszter.
A befektetői kör szűkítése és az év során egyéb szabályozók bevezetésének eredményeként áprilistól az értékesített állampapírok teljes mennyiségét magánszemélyek vásárolták meg – hangsúlyozta Varga Mihály. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy nem terveznek nemzetközi devizakötvény-kibocsátást 2019-ben. A magyar gazdaság egyre jobb teljesítményének köszönhetően az állam a finanszírozási szükségletét szinte teljes egészében forintból fedezheti, így az adósságon belül a devizaarány tovább eshet, a mostani 20 százalékos arányról a tervek szerint akár 18 százalékra.
