A közleményben idézték Bódis József felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkárt: a koronavírus-járvány egyértelműen rávilágított arra, hogy az egészségiparban is kulcsfontosságúak azok a kutatási infrastruktúrák, amelyek a nemzetállamok önálló stratégiai védelmi képességeit alapozzák meg.
“Magyarországon a 2018-ban létrejött Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (angol rövidítéssel HCEMM) alapkutatási infrastruktúrája és kutatói erőforrásai révén váltak lehetővé koronavírushoz kapcsolódó vizsgálatok”
– tette hozzá.
Az államtitkár szerint a világjárvány új helyzet elé állította a mára tizenegy kutatócsoportból és több mint 80 tudósból álló Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ vezetőit. Az alapkutatások mostani szakaszában a kutatócsoportok igyekeznek részletesen megérteni és feltárni a vírus által okozott megbetegedést, ezért sejtes és a vírust magát érintő képalkotó kísérleteket is végeznek.
A HCEMM is részt vett abban a Nemzeti Biztonsági Laboratóriummal közös kísérletben a Semmelweis Egyetemen, amellyel a világon elsőként a vírus nem fixált, fertőzőképes formájának részletes képét sikerült elkészíteni.
“A HCEMM azonban nemcsak az alapkutatáshoz szükséges kutatókat, kapcsolatokat és infrastruktúrát foglalja magában, ugyanis az itt születő eredmények ipari hasznosításukkal új termékek kifejlesztését teszik lehetővé, melyek növelik hazánk globális versenyképességét”
– jelezte.
Bódis József szerint bebizonyosodott, hogy egy világszínvonalú központ rendkívüli helyzetekben kulcsfontosságú szerepet játszhat a kutatásban, ezért szükség van olyan fiatalokra, akik a kutatói pályát választják hivatásuknak.
“Ehhez nagymértékben hozzájárulnak az olyan eseménysorozatok, mint a pénteken kezdődő Kutatók Éjszakája, ahol a fiatalok megismerkedhetnek a tudományos kutatás számos új eredményével, és vonzóvá válhat számukra a kutatók és fejlesztők sokszínű munkája”
– áll a közleményben.