a tejútrendszert figyeli egy ember, fotó: pixabay.com

Önálló kísérletekkel csatlakozott az SZTE az új magyar kisműhold projektjéhez

Önálló kísérletekkel csatlakozott az SZTE az új magyar kisműhold projektjéhez

Önálló kísérletekkel csatlakozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hamarosan a világűrbe induló új kisműholdja, az MRC-100 projektjéhez a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Erről tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön a médiát.
A jövőre százéves Műegyetemi Rádió Club tiszteletére elnevezett űreszköz az elektroszmog vizsgálatára elindított SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja.

Fedélzetén az alapfeladatot ellátó egységek mellett három hazai egyetem – köztük az SZTE – moduljai is helyet kaptak. A szegedi hallgatók 2021 novemberében kapcsolódtak be a folyamatba. Az SZTE Mérnöki, illetve Természettudományi és Informatikai Karának együttműködésével először egy olyan modult készítettek el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja űrbéli körülmények között. Feladatuk volt a kísérlet és a műholdmodul hardverének tervezése, majd elkészítése, a beágyazott szoftver megírása, végül a tesztelés.

A szakemberek egy 3×3 centiméteres áramköri lapkát készítettek. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök.

A modult a szegediek tavaly átadták a BME-nek, majd egy újabb feladatot kaptak: egy kommunikációban résztvevő egység elkészítését. Ennek teljesítése – kísérletek összeállítása, áramkörtervezés, programozás, tesztelés – az ipari partnerek támogatásával rekord idő alatt sikerült. A SpaceX várhatóan júniusban fogja elindítani azt a rakétáját, amely az MRC-100-at az űrbe juttatja. A műholdon születő mérési eredményeket rádióhullámok segítségével juttatják vissza a Földre, a jeleket különböző állomások fogadják. Elindult egy szegedi vevőállomás kialakítása, amely nemcsak a műholdjelek vételére, hanem úgynevezett magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz. Ez lehetőséget nyit egy műholdaknál jóval olcsóbb kutatási forma használatára is.

“Az SZTE-n a közelmúltban több olyan projekt is indult, amely ugyan szorosan nem az MRC-­100 készítéséhez kapcsolódik, de segít kialakítani olyan kompetenciákat, amelyek a további műholdfejlesztések során elengedhetetlenek”

– közölte a felsőoktatási intézmény igazgatósága.

Kapcsolódó cikkek