fotó: pixabay.com

A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták.
űrhajós, űrkutató, forrás: RDNE Stock project/Pexels.com

Kína idén több intenzív űrkutatási programot tervez elvégezni, és szeretné elmélyíteni ezen a tudományterületen együttműködését nemzetközi téren is.
a hosszú expozíciós idővel készült képen csíkot húz az égen egy hullócsillag (j), egy repülőgép (b) és egy műhold (k) a Medves-fennsík felett Salgótarján közelében 2024. augusztus 10-én, a Perseida meteorraj hullásának idején. A Perseidák az egyik legismertebb, sűrű csillaghullást előidéző meteorraj. A raj sok apró porszemcséből áll, amelyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, fotó: Komka Péter/MTI

A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden. Első ismert megjelenése időszámítás előtt 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az esőként hulló csillagokat.
a tejútrendszert figyeli egy ember, fotó: pixabay.com

Az Európai Űrügynökség szerdán teszi közzé a Euclid űrtávcső legfrissebb adatait. A káprázatosan éles és részletgazdag galaxisképek mellett az adatok feldolgozásáért felelős Euclid Konzorcium 34 tudományos cikket is közzétesz, amelyek bemutatják az eredményeket.
A Mars bolygó vörös felszíne, fotó: pixabay.com

Január 12-én, vasárnap földközelbe, négy nap múlva, január 16-án pedig a Nappal való oppozícióba, vagyis szembenállásba érkezik a Mars.