A nyári játékokon hatodik helyezett válogatott szakvezetője ezt hétfőn, a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémián, a VII. Netrisk Sport és Innováció Konferencia délutáni kerekasztal-beszélgetésén mondta el, ahol hat magyar szövetségi kapitány fejtette ki a véleményét arról, hogy az ő csapatjátékukban mekkora a magyar élvonal lemaradása a nemzetközi elithez képest.
Golovin szerint a fizikális és mentális paraméterek is egyértelműen bizonyítják a felzárkózást, az együttes játékában vannak ugyan még hullámvölgyek, de már nem fordul elő olyan, hogy tíz góllal elhúz az ellenfél.
A játékosok tisztában vannak vele, hogy a visszaesés benne van a játékban, de a csapat nem esik úgy össze, mint a múltban, és biztos abban, hogy a jövőben még jobb eredményeket fog elérni. Varga Zsolt, a Párizsban negyedik férfi vízilabdázók szövetségi kapitánya szerint az olimpián azok az országok végeztek a magyar válogatott mögött, amelyeket előzetesen erősebbnek ítélt, és azok előzték meg, amelyeket gyengébbnek.
A szakvezető közölte, a sporttudományos eszközöket alkalmazni kell, hogy optimalizálni tudják a felkészítést.
Az információtengerből azonban csak három-négy olyan mérés eredményeit kell felhasználni, amelyek ténylegesen hasznos adatokat szolgáltatnak, és amelyekkel a játékosoknak hitet tud adni ahhoz, hogy előnybe kerülhetnek az ellenfelekkel szemben. Varga úgy látja, a mentális felkészítésnek és a csapat lelki kohéziójának egyre nagyobb szerepe lesz a jövőben.
Chema Rodríguez, a párizsi tizedik magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya egy kérdésre arról fejtette ki véleményét, mi a titka annak, hogy a spanyolok több csapatjátékban – labdarúgásban, kézi-, kosár- és vízilabdában – is ott vannak a világ élmezőnyében.
A szakvezető szerint ők annak idején a tanítás vége után 10-12 sportágat is kipróbáltak az iskolában vagy a barátokkal, és 14-15 éves korukban mindenki annál kötött ki, amelyben a leginkább tehetségesnek bizonyult. Véleménye szerint Magyarországon is erre lenne szükség az előrelépéshez.
