forrás: pixabay.com

Az emberi test ábrázolását mutatja be a MANK veszprémi kiállítása

Az emberi test ábrázolását mutatja be a MANK veszprémi kiállítása

Test/Harmónia címmel megnyílt a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Művészetek Háza Veszprém által közösen kiírt képzőművészeti pályázat legjobb alkotásaiból válogatott tárlat.

A veszprémi Dubniczay-palotában berendezett kiállítás bemutatja, hogy a formák és technikák sokszínűségével ábrázolható mindaz, amit az emberi létről, az emberi alakról, az ember testi teljesítményéről gondolunk – közölte a MANK pénteken az MTI-vel. A tárlat a Kép/Test/Lét művészeti programsorozat részeként valósul meg.

Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója a művészeti programsorozattal kapcsolatban kiemelte: céljuk, hogy az alkotóművészet területén tevékenykedő, jelentős vidéki közösségeknek megjelenési lehetőségeket biztosítsanak, valamint támogassák a művészek lokális megszólítását és közösségé formálását, ezáltal a különböző művészeti területek közötti összhang megteremtését.

Törekvéseik között szerepel továbbá, hogy a színvonalas körülmények között megvalósuló megmutatkozási lehetőségek alkalmat teremtsenek a művészeknek a közönséggel való találkozásra, a helyi és a térségi művészeti élet erősítésére.

Az eseménysorozat három megyeszékhely, Miskolc, Szolnok és Veszprém együttműködésével valósul meg, mindhárom helyszínen az emberi test kultúráját, szépségét és erejét művészi módon reprezentáló műalkotásokat állít ki a MANK és tematikusan kapcsolódó előadóművészeti produkciókat is bemutatnak.

“A testábrázolás hagyományai hatalmas távlatokat nyitnak a művészi önkifejezésben. A kiállításon az emberi test harmóniáját vagy éppen diszharmóniáját, az emberi mozdulat esztétikumát ábrázoló alkotásokat csodálhatunk meg”

– fogalmazott a csütörtöki megnyitón az ügyvezető igazgató.

A beküldött alkotásokat kiválasztó zsűri egyik tagja, Sinkó István képzőművész, művészeti író kiemelte: elegáns táncosok, táncosnők és női torzók, maszkokban és rosszul öltözötten álldogáló, létező alakok, az öregedő férfitestet is bátran felmutató, jelképszerű aktok sorakoznak a falakon. A zsűritag szerint a kiállítás talán képes ráébreszteni a nézőt arra, hogy a stílusok, az eszközök és az anyagok különféle formáiban és a kortárs szemlélet, a technika, valamint az alkotói nyelv változatosságával igenis ábrázolható mindaz, amit az emberről, az emberi alakról, az emberi test teljesítményéről gondolunk.

Dohnál Szonja, a kiállítás egyik kurátora elmondta: 94 munkából kellett kiválasztaniuk 35 pályázó alkotását. Hozzáfűzte: a tárlaton látható művek technikailag rendkívül sokszínűek, hiszen festmény, sokszorosított grafika, fotó, kisplasztika, art fashion videó, figurális bronz szobor, érem egyaránt szerepel.

A téma megközelítése is sokoldalú: női aktok, a test mozgása, csavarodása, a női és férfi alak változásainak értelmezése, tánc és a mozdulat nélküli lüktető ritmus, a szépség, a harmónia, az összetartozás megjelenítése, az emberi alak geometrikus formai felbontása, a fesztiválozás, a közös tánc hangulatának megjelenítése, a színházi élet világa, ellentétek, ellentétpárok ábrázolása, napjaink testkultusza, ugyanakkor az elmúlt időszak történései, mint a karantén, a korlátozott lehetőségek és ezek következményei egyaránt megjelennek a műveken.

A tárlat másik kurátora Hegyeshalmi László, a kiállító művészek: Ancsin Mihály, Bárány T. Rézia, Bartus Ferenc, B. Nagy Gabriella, Benkő Ramóna, Bognár László, Borbély Gábor, Czibor Éva, Cseke Szilárd, Dienes Attila, Fábián László, Farkas Ferenc, Farkas Imre, Fébert Zsófia, Gáspár Gábor, Haász Ágnes, Hamerli Judit, Jáger István, Kádár Tibor, Kanics Dorottya, Könyv Kata, Koscsó László, Kostyik Dominika, Pinczehelyi Sándor, Péterfia Gyula, Schmiedhoffer Diána, Silye Júlia, Somogyi Márk, Stark István, Szegedi Olga, Tamás Ákos, Tarczy István, Tóth György László, Tóth Xénia és Varga Amár László.

Kapcsolódó cikkek