Gulyás Gergely (archív)

Gulyás Gergely: megduplázták a déli határt védő katonák számát

Gulyás Gergely: megduplázták a déli határt védő katonák számát

A kormány döntése értelmében megduplázták a déli határt védő katonák számát. Ezt közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányinfón.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a határszakaszon a korábbinál lényegesen nagyobb a migrációs nyomás, Röszkénél kedd hajnalban egy áttörési kísérlet is történt, 80-an támadtak a határra, öt ember át is tört, őket azonban elfogták, büntetőeljárás van folyamatban velük szemben, és ha a bűnösségük bebizonyosodik, kiutasításnak is helye van.

“A kormány elrendelte a déli határ megerősített védelmét, mivel a helyzet a korábbi két év ‘viszonylagos nyugalmi állapotánál’ lényegesen rosszabb, és a nyomás a déli határon a következő időszakban is jelentős lesz”

– mondta Gulyás Gergely, megjegyezve, hogy a magyar hírszerző szervek minden adatot értékelnek.

Beszélt arról is, hogy a balkáni útvonalon 100 000 migráns torlódott fel. Szerinte ugyanakkor nagyon nagy baj akkor lehet, ha a Törökországban tartózkodó 3-4 millió migráns megindulna Európa felé.

“Ezért fontos a jó kapcsolat Törökországgal”

– hangsúlyozta.

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Irakban szolgálatot teljesítő minden magyar katona biztonságban van, nincsenek kitéve közvetlen veszélynek. A magyarországi börtönkörülmények ügyében Gulyás Gergely arról beszélt, hogy “ipari mértékű” a joggal való visszaélés a börtönviszonyokra hivatkozó kártérítési igényeknél.

Közölte, a bűnelkövetők eddig 12 000 ilyen pert indítottak, és több mint 10 milliárd forintot pereltek ki a magyar államtól.

A kormány szerint ez visszaélés az európai és a magyar jogszabályokkal – mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy a megfelelő körülményeket a börtönökben biztosítani kell, de a bűnelkövetők “bizniszszerű” érdekérvényesítési lehetőségeit meg kell szüntetni, és arra kell törekedni, hogy ha bármilyen jogcímen pénzhez jutnak, akkor az elsősorban az áldozatoknak legyen kifizethető.

Tájékoztatott továbbá: a kormány arra hatalmazta fel Pintér Sándor belügyminisztert, hogy akár ideiglenes fogva tartási helyeket is megnyisson. Emellett több börtönépítés is folyamatban van, a jelenleginél körülbelül 1500-zal több férőhelyre lenne szükség – tette hozzá Gulyás Gergely, majd részletezte,

jelenleg egy börtönt és egy börtönkórházat építenek, és három, egyenként 500 főset terveznek.

“Ha ezek mind megépülnek, akkor a börtönzsúfoltság megszűnne”

– mondta.

A kártérítési jogszabályt az igazságügyi tárca vizsgálja felül, az Országgyűlés pedig a február közepi üléskezdés után dönteni fog.

A gyöngyöspatai iskolaügyben született bírósági ítéletet, amely 2003-tól állapított meg szegregációt, úgy kommentálta, hogy az semmilyen formában nem segíti a szegregációt elszenvedett cigányokat, nem segíti őket abban, hogy behozhassák a lemaradást.

Gulyás Gergely szerint egy oktatási program tud segíteni az érintetteknek, ez ad esélyt a felzárkózásra, és a kormány készen áll arra, hogy akik kárt szenvedtek, azoknak a jogerős ítéletben foglalt kártérítési összeggel egyenértékű vagy akár azt meghaladó oktatási segítséget nyújtson. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai erről tárgyalnak Gyöngyöspatán.

“Ha nincs egyetértés, a kormány azt várja, hogy a Kúria szolgáltasson igazságot”

– közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette, hogy noha a munkanélküliség területén a helyzet lényegesen jobb, mint 2010 előtt bármikor, egyes térségekben továbbra is óriási szegénység van, de önmagukban az olyan kártérítési perek, mint a gyöngyöspatai, inkább ahhoz vezethetnek, hogy uzsorások jelennek meg az adott térségben.

Kérdésre azt is mondta a miniszter, hogy néhány megyében “természetes szegregáció” van az iskolákban, mivel úgy alakulnak ki kizárólag cigány gyermekekből álló osztályok, hogy a nem cigányokat elviszik onnan.

“Erre iskolaközpontok kialakítása lehetne megoldás, vagyis hogy a felső tagozatokat elvinnék a kistelepülésekről, ennek viszont ‘politikai érzékenysége’ van”

– mondta.

Beszélt arról is: a Fidesz is várja, hogy megismerhesse az Európai Néppárt (EPP) három bölcsének jelentését, amely még nem készült el. Szerinte annál nagyobb gyengesége nem lehet egy pártnak, hogy nem tudja eldönteni, mit tegyen. A miniszter megerősítette, értékválasztás kérdéséről van szó, arról, hogy a néppárt magáénak érzi-e a kereszténydemokrata értékeket.

Szerinte a Fidesz távozása a vég kezdete lenne: megszűnne a néppárt kereszténydemokrata lenni.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a jövő héten esedékes római látogatásán bejelenthet-e esetleg egy új szövetséget például Matteo Salvinivel, az olasz Liga és a jobboldali koalíció vezetőjével, Gulyás Gergely azt válaszolta, a Fidesz az Európai Néppárt tagja, és egyelőre nem látja, hogy a szövetségkötés ideje jön el.

Ugyanakkor azt mondta, ha a Fidesz elhagyná a néppártot, Németországban akkor is a CDU és a CSU lenne a partnere. Olyan európai szövetségbe pedig nem lépne be a Fidesz, amelyikben az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt szerepel, ez “vörös vonal”.

Közölte egyúttal, hogy Orbán Viktor februárban Berlinben találkozik Angela Merkel német kancellárral.
A kommunista utcanevek témájában a miniszter közölte: törvénymódosító javaslatot fog a parlament elé terjeszteni, hogy a közterület-átnevezési eljárásokban a történészeknek, tudósoknak egyértelmű, világos válaszokat kelljen adniuk a kérdéses illetőkről. Tűrhetetlennek nevezte, hogy kommunista gyilkosokról legyenek elnevezve utcák Magyarországon.

Szintén kérdésre elmondta, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el egy őt érintő álhírterjesztés miatt, olyan “idézetek” terjedtek ugyanis a közösségi médiában az ő szájába adva, amelyeket sosem mondott.

Kapcsolódó cikkek