Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, újonnan megválasztott zsinati lelkészi elnök a Magyarországi Református Egyház zsinatának alakuló ülése után a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, 2021. február 17-én, fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Balog Zoltán: a következő tíz év a megmaradásról szól majd

Balog Zoltán: a következő tíz év a megmaradásról szól majd

Míg az elmúlt 10-12 év a gyarapodásról szólt, a következő évek várhatóan a megmaradásról fognak szólni. Erről beszélt a református püspök az új református nemzetstratégiával kapcsolatban, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökkel is megvitatott a Magyar Nemzetnek adott, szombaton megjelent interjújában olvasható információk szerint.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke közölte, nemzetstratégiájukban rögzítették, hogy hány embert látnak el. Szociális ellátórendszerükben naponta 150 000 emberrel foglalkoznak, 180 ezer gyereket tanítanak hittanra. Rögzítették, hogy iskolarendszerük milyen jelentős feladatot lát el Magyarország életében és mit tesznek Kárpátaljáért és a kisebbségi sorban élő magyar reformátusokért – mondta el.

“Mindezek bemutatása fontos számvetés”

– tette hozzá a püspök a Magyar Nemzert cikkében.

“Hálásak vagyunk, hogy a lelkipásztoraink – akik kulcsszereplői a református nemzetstratégia megvalósításának – lelki, szellemi és anyagi megerősítéséhez komoly kormányzati segítséget kaptunk. Amiben további segítséget kértem, az az iskolai hittanoktatás megerősítése”

– mondta Balog Zoltán.

Aztán kiderült, arról is beszélt Orbán Viktorral, hogy a magyar vidék népességmegtartó képességében kulcsfontosságú szerepük van az egyházi közösségeknek.

“További együttgondolkodást, támogatást ígért a miniszterelnök abban, hogy miként tudjuk csökkenteni azokat a terheket, amelyeket a vidéki lelkipásztorok hordoznak a vállukon és a szívükben. Beszélnünk kellett az energiaárak elszabadulása kapcsán a kis gyülekezetek ellehetetlenülésének veszélyéről is”

– közölte.

Az Ukrajna elleni orosz támadás kapcsán elmondta: a több mint hetven kárpátaljai református lelkipásztor közül senki nem ment el, mindenki ott maradt és végzi tovább a szolgálatát.

“Az ő otthontartásukért igyekszünk minden szükséges anyagi és szellemi eszközt biztosítani. Püspöktársaimmal együtt már a háború első hetében ott imádkoztunk a beregszászi templomban mind a hetven lelkipásztorral együtt”

– mondta.

“A magyarországi lelkipásztorok ezen túl felajánlották fizetésük egy részét a kárpátaljai lelkipásztoroknak, mindemellett rengeteg anyagi, természetbeni segélyt vittünk, viszünk. Ennyi pénzt és adományt a magyarországi reformátusság az elmúlt harminchárom évben még megközelítően sem gyűjtött, de az erdélyi reformátusok is példátlan nagyságrendben gyűjtöttek és adományoztak perselypénzt a kárpátaljai testvéreknek”

– közölte, majd hozzátette, ez is jelzi azt, hogy az elmúlt tíz év gyarapodásából a következő évek megmaradásához hozzá tudnak járulni.

“Ez arról szól, hogy minden kis közösségben kell lennie legalább egy embernek, aki összetartja azt, akiről azt mondják, hogy ő a mi lelki, szellemi vezetőnk, és amíg ő nem megy el, addig nekünk is itt kell maradnunk”

– közölte Balog Zoltán.

Arra a kérdésre, hogy szerinte az elmúlt tíz év alatt csökkent vagy nőtt az egyházhoz tartozók száma, a püspök azt mondta, a református egyháznak ma kétszer annyian ajánlják fel az adójuk egy százalékát, mint tíz évvel ezelőtt.

“De nem szabad a számok bűvöletében élni, mert van, amikor a kisebb intenzívebb és hatékonyabb, mint a nagyobb. Századokon át magától értetődő volt az egyházhoz tartozás, de ez nem mindig tett jót a hitéletnek, az elmúlt években viszont növekedett az egyházhoz tartozás tudatossága, ami összefügg a családgondozással, a több gyermek vállalásával, a keresztelők és az egyházi esküvők növekvő számával, még ha a tendencia 2017 óta újra megfordulni látszik is”

– közölte Balog Zoltán.

Kapcsolódó cikkek