A Magyarországon csak Szegeden látható csupasz turkálók a rágcsálók közé tartoznak, azon belül is a sülök a legközelebbi rokonaik. A csupasz földikutyának is nevezett, nyolc-tíz centiméteres hosszúságú, harminc-nyolcvan gramm testtömegű állatok Kelet-Afrika száraz szavannáin, a saját maguknak készített járatrendszerekben élnek, és növényekkel, gyökerekkel, gumókkal táplálkoznak.

Fehér színű testük egy-két szőrszálat leszámítva csupasz, fülkagylójuk sincs és apró fekete szemüknek sem veszik sok hasznát, ugyanis gyakorlatilag vakok. Aprócska testükhöz mérten hatalmas metszőfogaikkal ásnak, amelyeket a szájuktól független tudnak mozgatni. Ajkukat a négy elülső fog mögött össze tudják zárni, így elkerülve, hogy ásás közben föld menjen a szájukba. Az izmaik harmada szolgálja ezt az ásóberendezést. A fogak egyben fegyverek is, a szűk járatokban eredményesen szállnak szembe a kígyókkal is. A járatrendszerük kamrákból és azokat összekötő csatornákból áll. A kamrák között van, amelyet nappalinak” vagy “illemhelynek”, és akad, amelyet alvásra használnak.

A gerincesek között egyedülálló módon a hangyákhoz és a méhekhez hasonló társadalomban élnek, tehát van közöttük királynő, katona és dolgozó. A természetben hetven körüli egyed alkot egy-egy kolóniát, és bár elvileg minden egyed szaporodóképes, az utódnemzésben csak egyetlen nőstény, a királynő és néhány hím vesz részt. A többiek más feladatokat látnak el, ásnak, őrzik az alagútrendszert, tisztogatják a járatokat, táplálják a szaporodókat és a kicsinyeket. Az egyedek nagyon hasonlítanak egymásra, kivéve az erőteljes testalkatú szaporodóképes hímeket és a legnagyobb méretű királynőt.

A turkálók rágcsálóhoz mérten matuzsálemi kort érhetnek meg, akár harminc-negyven évig is élhetnek. Hőháztartásuk ellenben nagyon gyenge, huszonhat és harminckét Celsius fok az optimális számukra, ha huzamosabb ideig hidegebb vagy melegebb körülmények között vannak, elpusztulnak. Szegeden a közönség öt fiatal turkálóval találkozhat, amelyek a németországi Osnabrück állatkertjéből érkeztek. A vendégek a különleges, üvegfalú bemutatónak köszönhetően könnyedén megfigyelheti a nappal aktív állatok viselkedését.

A kamrákból és alagutakból álló járatrendszerüket infralámpák világítják meg, így biztosítva az állatoknak az állandó hőmérsékletet. A gondozók bíznak benne, hogy nemsokára a legnagyobb egyed, amelyet a leendő királynőnek vélnek, elkezd szaporodni, és egész nagy kolónia fog Szegeden élni.