Az érzékelő bajuszszálak hiánya kizárólag emberi tulajdonság az emlősök körében, következésképpen az ember többnyire csak ujjaira hagyatkozhat, ha tapintás révén szeretne információhoz jutni. “A folyamat agyi hátterét azonban nehéz tanulmányozni, mivel az emberi kéz rendkívül bonyolult rendszer. Nem tudjuk például, hol helyezkednek el benne az érzékelők” – magyarázta Mitra Hartmann, az evanstoni Északnyugati Egyetem kutatója.

Mitra Hartmann

A bajusz sokkal egyszerűbb szerkezet. A patkány minden egyes bajuszszála, szám szerint hatvan szála, a bőr alatti szőrtüszőben végződik, amely felismeri, hogy milyen nyomás milyen irányból éri. Az agyban pedig a hatvan bajuszszálból érkező információ a környezetről alkotott háromdimenziós képpé alakul. Hartmann és kollégái úgy döntöttek, hogy háromdimenziós modellt készítenek a patkány bajszáról. Céljuk elérése érdekében patkányokat helyeztek egy 3D-s lézerszkennerbe, majd leképezték az állatok orrát. A patkányok bajuszérzékeléséről nyert korábbi kutatási eredményeik segítségével elkészítették a patkánybajuszt szimuláló számítógépes modelljüket.

3D-felvétel az egér bajuszról

A modell segítségével az idegkutatók jobban megérthetik a tapintásos érzékelést, és megjósolhatják a bajuszt használó idegkutatási kísérletek sikerességét. Ezen kívül a modell felgyorsíthatja a patkányok ihlette biometrikus robotok fejlesztését. Ezek a gépek koromsötétben kamerák helyett tapintáson alapuló információk révén alkothatnak képet környezetükről. A bajusz segítségével a robot akár repedéseket is feltérképezhet egy csőben. Bár erre még sokat kell várni, a lehetőségek tárháza óriási.