“Ezúttal hat kitüntetést adnak át, a díjátadó ünnepség kulturális programja keretében rövid műsort adnak a Jászság Népi Együttes táncosai, akiket a Csík együttes zenészei kísérnek, valamint Krulik Zoltán és a Makám együttes zenél és ad elő három szerzeményt”
– közölték a szervezők pénteken.
Magyar Örökség-díjban részesül Balassa Zoltán helytörténészi, publikációs és honismereti tevékenysége (a laudációt B. Kovács István történész, régész, író, néprajzkutató mondja el); a déli harangszó (laudátor: Gazda István tudománytörténész, kutatóintézeti igazgató); Igyártó Gabriella népművészeti hagyományőrző munkája (laudátor: Vincze László papírmerítő mester); a Jászság Népi Együttes népi tánckultúrát őrző tevékenysége (laudátor: Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke); Krulik Zoltán és a Makám együttes zeneművészete (laudátor: Jász Attila költő, szerkesztő, esszéíró); Vizsoly – a vizsolyi református egyházközség szolgálata és a vizsolyi biblia (laudátor: Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora).
A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határoztak úgy, hogy egy bizottságot felkérve Magyar Örökség Díj (MÖD) néven létrehozzák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát.
A bírálóbizottságnak korábban Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József volt a vezetője. A Magyar Örökség Díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület (MÖEE) vállalta magára. A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett személyek lezárult életműveit, ezáltal a Magyar Értéktár részévé válhatott a magyar történelem kiváló alkotóinak munkássága.