Ezt a három rádiót hallgatják a legtöbben az országban

Ezt a három rádiót hallgatják a legtöbben az országban

Az országos lefedettségű Retro Rádiónak, a Petőfi Rádiónak és a Kossuth Rádiónak van milliós napi hallgatótábora. Ez olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken nyilvánosságra hozott első negyedéves hallgatottsági adatokat tartalmazó összefoglalójából.

“Az NMHH adatai szerint naponta csaknem 5,8 millióan, hetente több mint 7,2 millióan hallgatnak rádiót, ez azt jelenti, hogy országosan a 15 éves vagy idősebb lakosság 69 százaléka naponta, míg 87 százaléka hetente rádiózik”

– áll az összefoglalóban.

Egy átlagos napot alapul véve országosan a legtöbben, 1,5 millióan a Retro Rádiót hallgatják, azt követi a Petőfi Rádió 1,3 milliós, majd a Kossuth Rádió 1,1 milliós hallgatótáborával. A negyedik a Rádió 1, amelynek átlagos napi közönsége 949 000.

Az ötödik helyen a Dankó Rádió áll 284 000-es hallgatótáborával, amelyet a Bartók Rádió követ napi 80 000 hallgatóval. Az InfoRádiónak 55 000-es közönsége van, a Jazzy Rádió 31 000, a Duna World 11 000 hallgatót tudhat magáénak, csakúgy, mint a Tilos Rádió.

A fővárosban a 15 éves vagy idősebb lakosság 62 százaléka naponta, 84 százaléka heti rendszerességgel hallgat valamilyen rádiót.

Budapesten a legnagyobb átlagos napi hallgatószám alapján 190 000-es közönségtáborával a Rádió 1, illetve a Retro Rádió vezet, harmadik helyen pedig, 173 000-es hallgatószámmal, a Kossuth Rádió áll, a negyedik a Petőfi Rádió 121 000 hallgatóval. Az InfoRádió napi elérése 34 000, a Dankó Rádióé 28 000, a Jazzy Rádióé 20 000 fő. Napi 15 000 hallgatóhoz szól a Bartók Rádió, a Tilos Rádió pedig hatezerhez.

Az országos, a fővárosi és a megyei jogú városi rádiók  első negyedévi részletes hallgatottsági eredményei a hatóság honlapján, a Kutatások menüpontban böngészhetők, ugyanott megtalálhatók a felmérés korábbi eredményei is.

A rádiók és az ügynökségek korlátlanul férhetnek hozzá a rádiópiaci szakemberekkel segítségével kialakított módszertan alapján előállított adatokhoz, a nyilvánosság azonban szűkített információkat kap a piaci szereplők gazdasági érdekeinek védelmében.

Kapcsolódó cikkek