Az Óbudai Társaskör keddi közleménye szerint a Himnusz születésének 200. évfordulójára készült, kötetlen hangvételű előadáson a közönség sok, eddig talán nem ismert információhoz jut a Himnusszal, illetve általában a himnuszokkal kapcsolatban. Mint írják, a produkció sok kérdésre keresi a választ: kiderül például, hogy miért nem tetszett Erkel és Kölcsey műve a különböző rendszerek politikusainak, valamint az is, hogy milyen alternatív indulókkal próbálkoztak. Szóba kerül az előadáson, hogy miért nem írt például új himnuszt Rákosi Mátyás kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula, valamint megtudhatják a nézők, miért sértődött meg Liszt Ferenc, miután himnuszt írt a magyaroknak.

Az előadók beszélnek arról is, hogy mi köze van Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európai Unió himnuszához, valamint arról is, hogy miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket.

A produkcióban keresik a választ arra is, hogy mitől székely a székely himnusz, hogy miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra. Külföldi vonatkozások is szóba kerülnek: megtudhatjuk például, hogy mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai, valamint azt is, hogyan kerül a magyar operett az izlandi focistadionba. De szó lesz arról is, hogy például mitől magyar az uruguayi és a paraguayi himnusz. Az óbudai premier másnapján, január 22-én, a magyar kultúra napján – amelyet 1989 óta ünnepelnek annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát – a veszprémi Pannon Egyetemen tartják a nyilvános bemutatót a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében, a Mendelssohn Kamarazenekar közreműködésével. A produkció máskor is látható az Óbudai Társaskörben, és a tervek szerint vidéki és határon túli kulturális intézményekben is megnézhetik 2023-ban. Információkért kattintson ide!