Az utóbbi években elvégzett beruházásoknak köszönhetően a Budavári Palotanegyed immár méltó helye a nemzeti megemlékezésnek – mondta el a kiállítás pénteki megnyitóján Fodor Gergely, a Várnegyed megújításáért felelős kormánybiztos. Mint felidézte, a semmiből építették újjá a Főőrség épületét, mellette a Lovardát, a Stöckl-lépcsőt és a Csikós-udvart, megújult a Várkert Bazár és a Karmelita épülete, rekonstruálták a Budavári Palota déli összekötő szárnyát, benne a Szent István-teremmel, de felújították a szökőkutakat és a sétányokat is. A megújult Palotanegyed már péntektől számos programmal várja a látogatókat.
“A Szent István-terem fölött látható a Hauszmann-sztori című kiállítás felfrissített változata, amely a Budavári Palota építészének állít emléket, a ‘Lészen ágyú!’ című kiállítás az 1848-49-es székely szabadsághősök előtt tiszteleg, az Országos Széchényi Könyvtár Vershaza című tárlata pedig a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal összefüggéseit mutatja be március 14-től”
– emelt ki néhány programelemet Fodor Gergely.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, 1848. március 15-én vér nélkül győzött a magyar forradalom, példa nélküli egységben.
“Ma is erre az egységre van szükség, hogy megvédjük függetlenségünket, biztonságunkat, eddig elért eredményeinket, hogy Magyarország előre menjen a fejlődés útján”
– fogalmazott.
Orbán Viktor miniszterelnököt idézve hozzátette: mindehhez “kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra és stabilitásra van szükség”. Gábor Áronról az államtitkár azt mondta, hogy a szabadságharc hőse Kovászna megyében született, a székely határőrségben szolgált, majd leszerelése után kisbirtokosként tevékenykedett. 1848 fordulópontot jelentett az életében: a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen mondta el “Lészen ágyú” kezdetű beszédét, melyet követően megkapta a felhatalmazást az ágyúöntésre. Ígéretét meg is tartotta, ágyúöntőként és tüzérőrnagyként a végsőkig küzdve esett el 1849 júliusában.
“A Gábor Áron irányítása alatt készült 70 lövegből csak egyetlen hiteles ágyúcső maradt fenn, amely 2019-ben kezdte meg magyarországi körútját a Hadtörténeti Múzeumban, majd Szeged, Kecskemét, Veszprém és Nyíregyháza után érkezik a Főőrség épületébe”
– számolt be Németh Szilárd.
Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke arra emlékeztetett, hogy Gábor Áron ágyúját csaknem 40 évnyi bukaresti “kényszerfogságból” szabadították ki, amikor 2010-ben kölcsönként, majd 2014-től a gyűjtemény darabjaként kerülhetett vissza Bukarestből a Székely Nemzeti Múzeumba. Aki nem érti, miért fontos ez az ereklye a székelyek számára, az soha nem fogja megérteni, mi adott erőt az 1848-ban vállalt önvédelmi harchoz – emelte ki.
Tamás Sándor hangsúlyozta: “félelmetes aktualitással” bír Gábor Áronék tisztánlátása, amikor egyesek azt gondolják, hőbörgéssel mindent meg lehet oldani, mások pedig azt mondják, hogy nemzetközi érdeknek kell alárendelni a magyar nemzet érdekeit.
A Háromszék 1848-49-es önvédelmi harcait felidéző tárlat péntektől június 12-ig látható a Főőrség épületének emeleti kiállítóterében. A Budavári Palotanegyed március 15-i programjairól ide kattintva tájékozódhatnak az érdeklődők.