Amint a Kolozsvári Állami Magyar Színház az eseményt meghirdető közleményében idézte, a Nemzeti Játszó Társaság 1792. december 17-én A titkos ellenkezés vagy Köleséri című darab bemutatásával kezdte el kolozsvári előadásait, és ezzel elindult a folyamatos magyar színházi élet Kolozsváron.
Ezt megelőzően, 1792 októberében a Fejér János vezetésével működő nemes színjátszó ifjak kérelmet nyújtottak be a királyi főkormányszékhez és az országgyűléshez azért, hogy magyar nyelven írt darabokat adhassanak elő Kolozsváron és bárhol Erdélyben.
Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, színházkutató a délutáni beszélgetés után felidézte, a Pest-Budai Hivatásos Színtársulat ugyan két évvel a kolozsvári előtt tartotta az első előadását, de a játékengedélyekért folytatott küzdelemben ez a társulat felbomlott, aztán 1792-ben újraalakult, de négy év múlva megint megszűnt. Arról is beszélt, hogy Erdélyben előbb a Bethlen Gábor alapította nagyenyedi Református Kollégium fiataljai kértek engedélyt arra, hogy anyanyelvű darabokat mutathassanak be és játszhassanak. Aztán Kolozsváron kötöttek szerződést a társulatuk tagjaival, amivel létrejött a Nemzeti Játszó Társaság, melynek hamarosan Kócsi Patkó János lett a művészeti igazgatója. Úgy vélte, Kolozsváron annyiban volt más a helyzet, mint Pest-Budán hogy itt az 1792-es alakulástól támogató közegre talált a színház.
A közönség, a nemesség és a polgárság is az intézmény mellé állt, és ez a folytonosságot biztosította számára.
Darvay Nagy Adrienn elmondta, készülő könyvében arról ír, hogy a magyarságnak mindig két nemzeti színháza volt. A budapesti és a kolozsvári. A kolozsvári magyar színjátszás 230 éves évfordulóján délelőtt színháztörténeti sétán vehetnek részt az érdeklődők Salat-Zakariás Erzsébet vezetésével, mely érintette a kolozsvári magyar színjátszás fontos helyszíneit és a Házsongárdi temetőt, ahol sok kiemelkedő alkotó nyugszik.
A délutáni színháztörténeti beszélgetésen Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kérdezte Darvay Nagy Adrienn színháztörténészt.
Az évforduló estéjén a Tamási Áron Ősvigasztalás című darabja szerepel a színház műsorán. A még alig ismert Tamási Áron a darabot név nélkül küldte el 1924-ben az akkor Janovics Jenő által vezetett Kolozsvári Magyar Színház drámapályázatára.
