A közleményben kiemelték: a monumentális textilmű a magyar kulturális emlékezet, a kézművesség, a közösségi alkotás és a korszerű technológia egységét testesíti meg. Az előfüggöny első, ünnepélyes legördülése után díszelőadásként a Bánk bán lesz látható.

A 167 négyzetméteres, több mint féltonnás előfüggöny megalkotásának célja az volt, hogy a magyar kulturális örökséget és a kortárs design szemléletét olyan textilben egyesítse, amely egyaránt felel meg a művészi, a színháztechnikai és a biztonsági elvárásoknak.

“A kifejezetten e projekthez készült bordó pamutbársony anyagba tűzvédelmi szálak kerültek, a háttérhevederezés pedig a mozgatás teljes biztonságát és stabilitását garantálja”

– részletezték a tájékoztatóban, majd hozzátették, hogy a koncepció központi eleme az a tizenkét stilizált életfa, amelyek törzsét honfoglalás kori ötvösminták ihlették, lombjukat pedig a Kárpát-medence hatvan tájegységének ornamentikája alkotja.

A tájékoztatás szerint a monumentális alkotás létrehozása a Kárpát-medence különböző tájait összekötő közösségi munkafolyamat része volt: 104 kézi hímző dolgozott rajta, mindannyian a saját tájegységük díszítőhagyományaiból kiindulva, a tervező által meghatározott 1:1 arányú rajzok és szigorú színpaletta alapján.

Kitértek arra is, hogy a projekt egyedülálló innovációs eleme az a kutatás, amely az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszék munkatársaival közösen valósult meg. A kutatók a Kárpát-medence népművészeti mintakincsének evolúcióját modellezték, és a folyamat során született egyik, mesterséges intelligencia segítségével generált motívum – a tervező manuális továbbfejlesztése után – helyet kapott a függönyön, jelképezve a hagyomány és az új technológiák természetes, alkotó találkozását. Az új előfüggöny nem a mindennapi használat része lesz. A Nemzeti Színház ezt az alkotást a különleges, ünnepi alkalmak díszéül szánja.