Orosz-ukrán háború: együtt lépett fel 14 állam külügyi bizottsági elnöke

Orosz-ukrán háború: együtt lépett fel 14 állam külügyi bizottsági elnöke

Közös nyilatkozatban ítélték el a szabad és független Ukrajna elleni orosz agressziót az Európai Unió tizenkét tagállama, valamint az Egyesült Királyság és Ukrajna külügyi bizottsági elnökei egy közelmúltban tartott videókonferencián. Ezt közölte az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden.

Németh Zsolt tájékoztatása szerint a videokonferencián, amelyen az orosz-ukrán háború eddigi történéseit vitatták meg, az uniós tagállamok közül a visegrádi négyek, a balti hármak, Bulgária, Románia, Finnország, Németország és Svédország külügyi bizottsági elnökei vettek részt.

“A bizottsági elnökök véleményt cseréltek a ‘véres események’ potenciális gazdasági, társadalmi, migrációs és humanitárius regionális, illetve globális szintű következményeiről is”

– tette hozzá.

A konferencián felszólalásában Németh Zsolt a többi között a szolidaritás és az egység fontosságát hangoztatta, hozzátéve, hogy az EU láthatóan ebben a két tekintetben mindenképpen jelesre vizsgázott az elmúlt egy hónapban. Méltatta a közép-kelet-európai térség – benne a V4-es országok – szerepvállalását is az ukrajnai humanitárius helyzet kezelésében. A közlemény szerint a konferencia résztvevői közös nyilatkozatban ítélték el a szabad és független Ukrajna elleni orosz agressziót és kijelentették, hogy az Oroszország által elkövetett bűncselekmények nem igazolhatók.

Hangsúlyozták, minden országnak külön-külön, valamint az Európai Uniónak és a NATO-nak is erkölcsi kötelessége támogatni a harcoló Ukrajnát.

A nyilatkozatban azt is kiemelték, hogy Oroszország teljes felelősséggel tartozik a háborúért, továbbá Moszkva Ukrajna elleni katonai agressziója háborús bűn és az agresszióért felelős személyeket nemzetközi bíróságok elé kell állítani. Felszólították az EU-tagállamok és a NATO hatóságait, valamint a “demokráciát, a szabadságot és az emberi jogokat tiszteletben tartó összes baráti országot”, hogy vezessenek be szigorú szankciókat. Emlékeztettek arra is, hogy az ukrajnai a legnagyobb migrációs válság Európában a második világháború óta.

A dokumentumban kiálltak amellett, hogy Ukrajna mielőbb juthasson el addig, hogy európai uniós tagjelölt országgá, majd később teljes jogú taggá válhasson. Emellett javasolták azt is, hogy Ukrajnát vegyék fel a Három Tenger Kezdeményezésbe.

“A nyilatkozat aláírói felszólították az Európai Uniót arra is, hogy biztosítson pénzügyi forrásokat az Ukrajnából menekülteket befogadó országok – így Magyarország – támogatására”

– jelezte Németh Zsolt a közleményben.

Kapcsolódó cikkek