A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy országa kiáll “a bátor ukránok mellett” és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy “megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben”. Hozzátette, hogy “annak a sok orosz fiatalnak a sorsa is megrendít bennünket, akiket vezetőik értelmetlen háborúba küldenek, saját szomszédjaik ellen”.

“Fontos, hogy ezeknek a fiatal embereknek a sorsa Oroszországban is ismertté váljék, mindenkinek tudnia kell Oroszországban, hogy egyedül (Vlagyimir) Putyin elnök viseli a felelősséget, ha meghalnak vagy megsebesülnek”

– mondta Olaf Scholz, kiemelve, mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek.

Ugyanakkor – fűzte hozzá a német kancellár – “azt is világosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba”.

“Ez Putyin elnök háborúja”

– jelentette ki Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy az orosz elnöknek meg kell állítania a háborút, vissza kell vonnia csapatait és vissza kell térnie a diplomáciához.

“A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát, hogy élhessen az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogával, ugyanakkor felelősséget visel azért, hogy ne mélyüljön még tovább a konfliktus, mert csak még veszélyesebbé válna, még több szenvedéssel, halállal és rombolással járna”

– tette hozzá Jens Stoltenberg.

A NATO főtitkára egyben kifejezte nagyrabecsülését a szövetség keleti tagállamainak védelmét, valamint az Ukrajna és az ukrajnai menekültek támogatását szolgáló német erőfeszítések iránt, és az európai biztonságpolitika korszakfordító fejleményeként jellemezte a berlini vezetés azon vállalását, hogy ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát meghaladó összegű közpénzt fordít védelemre, és ötödik generációs harci repülőgépekkel – amerikai F35-ösökkel – erősíti meg légierejét.