Josep Borrell az európai uniós országok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:
“senki sem lehet biztonságban mindaddig, ameddig nincs mindenki biztonságban”.
Elismerte, hogy a vakcinák megosztása a szükséget szenvedő országokkal nehézséget okoz azoknak az államoknak, amelyek saját nemzeti oltási stratégiájuk megvalósításában is nehézségekkel küzdenek. Elmondta, hogy február elejére tervezett moszkvai látogatása során megbeszélést folytat majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
A találkozás lehetőséget biztosít az EU és Oroszország közötti kapcsolatok és a legsürgetőbb globális kihívások áttekintésére, illetve olyan kérdések megvitatására is, mint például az emberi jogok helyzete.
Kérdésre válaszolva közölte, látogatásának célja, hogy a moszkvai illetékesekkel folytasson megbeszélést, Alekszej Navalnij, letartóztatott ellenzéki politikus meglátogatása nem szerepel a programban. Bár teljesen elfogadhatatlannak tekintik, és elítélik az aktivista támogatására hétvégén tartott oroszországi tüntetések résztvevőinek tömeges előállításait és a rendőri brutalitást, szankciók, vagy válaszlépések megtételére vonatkozó javaslat nincs az Külügyi Tanács asztalán – mondta. Az unió azonban kész válaszlépések megtételére, amennyiben a körülmények megkövetelik. A Tanács minden lépése politikai megfontolásokon alapszik – tette hozzá.
“Felszólítjuk Oroszországot, hogy engedje szabadon Navalnijt és az őrizetbe vetteket”
– fogalmazott.
Borrell fontosnak nevezte a Földközi-tenger keleti medencéjében a földgáz mezők kiaknázására irányuló török tevékenység miatt Törökország és Görögország között kialakult feszültség elsimítására irányuló tárgyalások megkezdését.
“Az EU támogatja a folyamatot és az Ankarával fenntartott kapcsolatainak javításán dolgozik”
– tette hozzá.
A főképviselő sajtótájékoztatóján nehezményezte, hogy az unióból kilépett Nagy-Britannia nem hajlandó teljes diplomáciai státust biztosítani az EU londoni képviseletének vezetője számára, hanem a nemzetközi szervezetek képviselőinek fenttartott jogokat kívánja megadni a nagykövetnek.
Véleménye szerint a lépés beárnyékolhatja Brüsszel és London együttműködésének kilátásait.
“Ez, az elsők egyikeként küldött jelzés nem nevezhető barátságos gesztusnak az Egyesült Királyság részéről”
– fogalmazott.
Szavai szerint az Európai Unió nem kér semmi újat, nem kér különlegesebb bánásmódot. Az EU ezért biztos abban, hogy a kérdést kielégítő módon sikerül megoldani Brüsszelnek “londoni barátaival” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.