Az Európai Parlament épületében tartott ülés nyitóbeszédében Josep Borrell kijelentette: az, hogy a második alkalommal rendezett fórum résztvevőinek számra meghaladja az ötszázat, jól mutatja a világban jelentkező biztonsági fenyegetések nagyságát és azt, hogy azok mindenkire jelentős hatással vannak.
A fórum témái közül kiemelte a kiberbiztonság kérdését, a terrorizmus elleni fellépés és az úgynevezett hibrid fenyegetések elleni küzdelmet, valamint az ukrajnai háború és a gázai konfliktus globális destabilizáló hatásait.
Hangsúlyozta, egyetlen ország sem képes egyedül szembenézni, egyetlen állam sem képes egyedül megbirkózni ezekkel a fenyegetésekkel. A világ konfliktusainak gócpontjaiban a szükséges válaszlépések láncolata, ahogy az Európai Unió és partnereinek biztonsági és védelmi menetrendjei egyre inkább összekapcsolódnak, ahogy az egyik probléma a másikhoz kapcsolódik – mondta.
Az Európai Unió a korábbinál még hatékonyabb partnerré kíván válni a megoldások keresésében és a konfliktusok megoldásában, “jobb partner akar lenni a globális biztonság növelése érdekében”.
“A fórum lehetőséget kínál a fenyegetések közös értékelésére és a közös kezelés útjainak megtalálására”
– hangoztatta az uniós diplomácia vezetője.
Beszédében Borrell arra is felhívta a figyelmet, hogy a háborúk intenzitása egyre nő, még akkor is, ha azok sokszor nem kerülnek az európai sajtó címlapjára. Elmondta: amíg 2010-ben a világon 30 állam szenvedett fegyveres konfliktusoktól, addig 2022-ben már 56, beleértve a számos afrikai országban kiújult erőszakot. Kiemelte, Európa számára az ukrajnai háború jelenti a legfontosabb egzisztenciális fenyegetést. Egy orosz győzelem Ukrajnában óriási veszélybe sodorná az Európai Uniót – mondta. A támadó, Vlagyimir Putyin elnök Oroszországának győzelme azt mutatná másoknak, hogy a katonai agresszió “kifizetődik”. Minden ország veszélybe kerülne, ha ez új normává válna – mondta a főképviselő, majd hozzátette:
“el kell utasítanunk, hogy az erőszak alkalmazása normává váljon”.
Az izraeli-palesztin konfliktusra utalva Borrell azt mondta: “a Közel-Keleten a szabályokon alapuló nemzetközi rend újabb komoly próbatételének vagyunk tanúi”. A szabályokon alapuló nemzetközi rend intézményeken, például a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) és kötelező érvényű ítéletein alapul – hívta fel a figyelmet. Azt mondta, a Hamász iszlamista szervezet Izrael elleni terrortámadása, majd Izrael válasza az erőszak körforgásába taszította a régiót, a feszültség regionális fokozódásának állandó fenyegetése mellett.
“Amit Gázában látunk, az borzalom. De egyik borzalom nem igazolhat egy másikat”
– fogalmazott, majd kijelentette, hogy az Európai Unió nem katonai szövetség. Azért jött létre, hogy békét teremtsen az európaiak között. Mára világossá vált azonban, hogy az EU-nak mihamarabb cselekvőképes szereplővé kell válnia a globális biztonság és a védelem területén.
“Olyan szereplővé kell válnunk, amely képes biztonságot nyújtani a világban”
– tette hozzá a főképviselő.
Az uniós kezdeményezésre tavaly létrehozott Schuman Biztonsági és Védelmi Fórumot az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének védnökségével rendezik meg.
Célja, hogy megerősítse azokat a partnerségi kapcsolatokat, melyek meghatározzák az unió biztonsági és védelmi törekvéseit. A fórum része az EU szélesebb körű kötelezettségvállalásának arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi és regionális szereplőkkel és kétoldalú partnerekkel világszerte fennálló kapcsolatok összetartóbb és átfogóbb hálózatát hozza létre. Megkönnyíti az EU és tagállamai, valamint partnerei közötti, a nemzetközi biztonságról és védelemről folytatott párbeszédet és stratégiai gondolkodást, továbbá megvizsgálja a folyamatban lévő geopolitikai áramlatokat és irányzatokat, kérdéseket és kezdeményezéseket.
