Josep Borrell: az EU szankciók bevezetéséről dönt Fehéroroszországgal szemben

Josep Borrell: az EU szankciók bevezetéséről dönt Fehéroroszországgal szemben

Az európai uniós tagországok külügyminiszterei újabb, célzott szankciók bevezetéséről döntenek hétfőn azokkal a fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelősek a kelet-európai ország határán kialakult migrációs válságért. Ezt mondta az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek találkozóját megelőzően.

Josep Borrell az ülésre érkezve kijelentette, az Európai Unió kiszélesíti a Fehéroroszországgal szemben hozott megszorító intézkedések keretét, hogy lehetővé tegye mindazok szankcionálását – köztük légitársaságokét, utazási irodákét és képviselőikét -, akik felelősek a migránsok utaztatásáért Fehéroroszország és az Európai Unió közös határára.

“A helyzet elfogadhatatlan, a migrációs beáramlást ellenőrzés alatt kell tartani, le kell állítani a migránsokat szállító repülőjáratokat, és fenntartható megoldást kell találni a kialakuló humanitárius válságra”

– tette hozzá.

A főképviselő hangsúlyozta, szankciók bevezetése mindig hatékony, ugyanis hatással van az érintettek szabad mozgására és jólétére.

“Katonai eszkalációra az unió nem számít”

– mondta.

“Az EU feladata a humanitárius segítségnyújtás és az unió ellen indított hibrid támadás elhárítása”

– közölte.

Az unió keleti partnerségéhez tartozó országok – Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna – külügyminisztereivel tervezett megbeszéléssel kapcsolatban azt mondta, az együttműködés egyre inkább felértékelődik ezekkel az országokkal. Kivéve Fehéroroszországgal, amelynek képviselője nem lesz jelen a hétfői ülésen – közölte. Az EU egyre nagyobb figyelmet szentel a keleti partnerországokkal fenntartott kapcsolatokra, a régió helyzete ugyanis egyre összetettebbé válik – tette hozzá Borrell.

Várhelyi Olivér, a bővítésért és a szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a tanácskozásra érkezve kijelentette, az EU elítéli, hogy a fehérorosz hatóságok “fegyverként” használják a migránsokat az unióval szemben, ami az összes tagállamra veszélyt jelent.

Felszólította a minszki vezetést a feszült helyzet azonnali enyhítésére, és megerősítette, hogy a tagországok külügyminiszterei további szankciókat hagynak jóvá a fehérorosz hatóságokkal szemben. Elmondta, a hétfői tárgyaláson a külügyminiszterek áttekintik a nyugat-balkáni országgokkal fenntartott uniós kapcsolatokat, és arról is egyeztetnek, hogy az EU miként tudná összehangolni külpolitikai törekvéseit az érintett az államokkal. Bejelentette, hogy a csatlakozási tárgyalások keretében még ebben az évben sor kerül az első kormányközi konferenciára Észak-Macedóniával és Albániával, december közepén pedig csúcstalálkozót tartanak a keleti partnerség országainak vezetőivel. Várhelyi Olivér végezetül reményét fejezte ki, hogy az EU hatékonyan tud segíteni a keleti partnerországok koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülésében, aminek párhuzamosan kell történnie a demokráciát és a jogállamiság megerősítését érintő reformokkal.

Heiko Maas német külügyminiszter érkezéskor hangsúlyozta, Fehéroroszországra a korábbinál szigorúbb szankciók várnak a lengyel határon kialakult migránsválság miatt.

Azt mondta, Minszk rendszere embertelen, amely a menekülteket az Európai Unióra nehezedő nyomásgyakorlás eszközeként használja. A helyzet csak tovább romlott az elmúlt napokban – figyelmeztetett. Kijelentette: az Európai Unió nem hátrál meg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel szemben. Noha a fehérorosz elnök a szankciók megszüntetését követeli, az EU válasza a szankciós keret szigorítása lesz – mondta.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter érkezésekor legfontosabbnak azt nevezte, hogy az EU elérje: ne induljon repülőgép Fehéroroszországba migránsokkal a fedélzetén. Minszk repülőterét tiltott zónának kell nyilvánítani a bevándorlókat szállító légitársaságok számára – mondta. Kiemelte annak fontosságát is, hogy azoknak a migránsoknak, akik már Fehéroroszországba jutottak, biztonságos utat biztosítanak vissza hazájukba. A litván kormány kész technikai segítséget nyújtani ehhez – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek