Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: a segítséget kell odavinni, ahol a baj van

Szijjártó Péter: a segítséget kell odavinni, ahol a baj van

A magyar kormány a jövőben is elkötelezett marad amellett, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van. Erről beszélt a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető a szíriai és iraki háború következményeit kezelő európai segélyprogramról tartott tanácskozást követő sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió előtt történelmi kihívások állnak, és e kihívások közül a legsúlyosabb a migrációhoz kötődik. Mi Magyarországon 2015-ben szembesültünk először egy nagy illegális bevándorlási hullámmal, és mára látható, hogy ez milyen biztonsági kockázatokat hozott Európába – mondta, majd hozzáfűzte, a bevándorlási hullámok nemcsak a célországoknak jelentenek kockázatot, hanem azoknak az embereknek is, akik embercsempészeknek fizetnek és mindenféle “lélekvesztőkre” felülve válnak áldozatokká.

“A mi migrációs politikánk egyértelmű, de ebből a világ nagy része csak azt ismeri, hogy ragaszkodunk azon jogunkhoz, hogy mi dönthessük el, kit engedünk be a területünkre és kivel akarunk együtt élni, továbbá hogy megvédjük a határainkat, nem engedünk be illegális bevándorlókat, ragaszkodunk a nemzeti, vallási, történelmi és kulturális identitásunkhoz”

– tette hozzá, majd közölte, kevesebbet beszélnek viszont politikánk másik részéről, amely szerint a migrációt kiváltó okokat fel kell számolni, és segíteni kell, hogy mindenki a hazájában békében élhessen vagy oda minél előbb visszatérhessen.

“Azt tartjuk alapvető emberi jognak, hogy mindenki a hazájában élhessen békében és biztonságban, ezt kell biztosítani”

– hangsúlyozta.

A külügyminiszter szerint azonban sokaknak nem lehetséges, hogy jelenleg a hazájában békében éljen, ezért az őket befogadó országoknak szánt nemzetközi támogatásokat jelentősen növelni kell. A hazatérés sokkal reálisabb a szomszédos országokból, mint sok ezer kilométerrel távolabbról – mutatott rá.

Szijjártó Péter kitért rá,

Magyarország nemcsak beszél minderről, hanem cselekszik is, és bár nem nagy ország, vannak olyan részfeladatok, amelyeket szívesen old meg. Ilyen például a nehéz helyzetben lévő keresztény közösségek segítése, valamint a magyar kormány elindította a Hungary Helps programot, amellyel eddig nyolcmilliárd forintból 35 000 embernek segítettek.

Megjegyeztem a kormány nagyra becsüli a segélyprogramban résztvevő Ökumenikus Segélyszervezetet azért a munkáért, amelyet végez Magyarországon és szerte a világban a nehéz sorban élők támogatásáért.

Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója hangsúlyozta: segélyprogramjuk széleskörű, magyar, német, francia és spanyol összefogással valósult meg, és több százezer embernek segítettek. Három év munkáját zárják most le, és ezen időszak alatt óriási lépéseket tettek – vélekedett.

Közölte, a kezdeményezés nem az azonnali, gyors segítségnyújtásra koncentrált, hanem olyan utakat keresett, amelyekkel munkához, megélhetéshez juttathatták az embereket.

“A szociális segítség akkor igazán hatékony, ha munkahelyeket tudnak teremteni, remélhetőleg folytatódik a program”

– mondta.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője emlékeztetett: volt idő, amikor sok magyar is menekült volt, saját és családja biztonsága érdekében elhagyni kényszerült hazáját.

“Az elmúlt években rengetegen menekültek el hazájukból a szíriai konfliktus miatt”

– közölte, majd hozzátette, segíteni kell ezeknek az embereknek, és a mostanihoz hasonló segélyprogramokkal ott tudnak segíteni, ahol arra valóban szükség van.

Megjegyezte, a kezdeményezés jó példa arra, hogy európai országok miként képesek együttműködni annak érdekében, hogy támogathassák a rászorulókat.

Volker J. Oel, a német gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium Közel-Kelet osztályának vezetője arról beszélt, hogy országa mindig is igyekezett nagy hangsúlyt helyezni a köze-keleti térségre. A mostani segélyprogram azért fontos, mert az oktatásra, a képzésre, a munkahelyteremtésre és a társadalmi kohézióra összpontosít – mondta.

Csütörtökön Budapesten rendezték meg azt a nemzetközi tanácskozást, amelyen a szíriai és iraki háború következményeit kezelő Quadra elnevezésű segélyprogram végrehajtó szervezetei és az érintett országok hatóságai is részt vettek.

A Quadra program 2016-ban indult, a 23 milliárd forint költségvetésű kezdeményezést a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Német Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (GIZ), az Expertise France (EF) szervezet, valamint a Spanyol Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (AECID) hajtja végre. A program fő célja a menekültek és a befogadó közösségek alkalmazkodóképességének, oktatásának és munkavállalási lehetőségeinek támogatása, a helyben maradás segítése.

Kapcsolódó cikkek