A tömegsír feltárását lengyel részről végző Szabadság és Demokrácia Alapítvány, a Pomerániai Orvostudományi Egyetem és a Nemzeti Emlékezet Intézete által is jegyzett közlemény szerint a már befejezett exhumálás során legalább 42 személy – nők, férfiak és gyermekek – maradványait tárták fel. Az áldozatok végleges számát, nemét és életkorát a most következő laboratóriumi elemzés után ismertetik.

“A kutatók ezzel egy időben genetikai mintákat gyűjtenek a hozzátartozók körében, aminek a célja az áldozatok azonosítása és méltó újratemetése”

– olvasható a közleményben.

A hozzátartozók akarata szerint az újratemetésre Puzsnikiben kerül majd sor. A felhantolt tömegsírban személyes tárgyakra is bukkantak, például gombokra, rózsafüzérek töredékeire, medálokra. Puzsnikiben április 24-én kezdődött meg az áldozatok exhumálása, amelyet a lengyel kulturális és örökségvédelmi minisztérium finanszíroz, és részt vesznek benne ukrán szakértők is.

A puzsniki tömeggyilkosságot az 1943-45-ben zajló volhíniai (lengyelül Wolyn, ukránul Voliny) mészárlás részének tekintik.

Az UPA és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) által a lengyel lakosság ellen elkövetett etnikai tisztogatás során a háború előtt Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában mintegy százezer lengyelt mészároltak le. Puzsnikiben becslések szerint 1945-ben mintegy 80 lengyel halt meg. A tömegsírt 2023 őszén találták meg, az ukrán hatóságok idén januárban adtak engedélyt az áldozatok maradványainak exhumálására.

Varsó és Kijev eltérő módon tekint a volhíniai mészárlásra: míg a lengyel fél népirtásnak minősíti a történteket, Ukrajna a lengyel részről elkövetett, az ukrajnainál nagyságrendekkel kisebb mértékű megtorlásra hivatkozva, kétoldalú arányos felelősségről beszél.

Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította. A lengyel fél már 13 tömegsír feltárására vonatkozó kérvényt nyújtott be, de eddig csak a puzsniki exhumálásra kapott engedélyt Kijevtől.