Nagyapjának, a Bourbonok spanyol ágából származó XIII. Alfonz királynak még 1931-ben, a köztársaság kikiáltásakor kellett elhagynia Spanyolországot. Juan Carlos Alfonso Víctor María de Borbón y Borbón-Dos Sicilias 1938. január 5-én született Rómában János, Barcelona grófja első gyermekeként, a máltai lovagrend templomában Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa keresztelte meg. A család 1941-ben a semleges Svájcba, 1946-ban a portugáliai Estorilba költözött. A polgárháborúban győztes Francisco Franco tábornok diktatórikus rendszere 1947-ben névleg visszaállította a monarchia intézményét, és egy törvény lehetővé tette, hogy Franco jelölje ki utódát. A diktátor engedélyezte a tízéves herceg hazatérését, aki érettségi és a katonai szolgálat letöltése után egy-egy évig a tengerészeti és a repülőtiszti akadémiára járt, majd a madridi egyetemen jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1962. május 14-én Athénban vette feleségül Zsófia görög és dán hercegnőt, a frigyből három gyermek született: Elena 1963-ban, Krisztina 1965-ben, a trónörökös Fülöp pedig 1968-ban. A már hanyatló egészségű Franco 1969-ben – mivel a herceg apját gyanúsan liberálisnak találta – egy generációt átugorva János Károlyt nevezte ki utódává, Spanyolország hercegévé és jövendő királyává. A herceg a következő években nyilvánosan támogatta a rezsimet, gyakran utazott külföldre hazája hivatalos képviselőjeként, de titokban kapcsolatot tartott a hazai és az emigrációban élő ellenzék vezetőivel.
I. János Károly két nappal Franco halála után, 1975. november 22-én lépett trónra.
A parlamentben elmondott első beszédében a demokrácia visszaállítását tűzte ki céljául, kifejezve óhaját, hogy minden spanyol királya legyen. Az 1978-ban a politikai erők közötti konszenzus jegyében megszületett új demokratikus alkotmány inkább jelképes szerepet adott az uralkodónak, aki fontos helyet töltött be a demokratikus politikai átmenetben. Akadtak ugyan, akik kételkedtek benne, de az utolsó bizonytalankodókat is a maga oldalára állította, amikor 1981. február 23-án az alkotmányos intézményrendszer érdekében fellépve személyes tekintélyét latba vetve törte le a katonatisztek puccskísérletét. A király és felesége háromszor tett hivatalos látogatást Magyarországon: először 1987-ben, majd 1996-ban jártak Budapesten, 2007-ben Sólyom László államfő fogadta.
A 190 centiméter magas uralkodó a spanyol mellett angolul, franciául, olaszul, portugálul és katalánul is kiválóan beszél.
Szereti a gyors autókat és motorkerékpárokat, lelkes pilóta, síelő, vadász és rádióamatőr. Különösen kedveli a vízi sportokat, az 1972-es müncheni olimpián vitorlázóként a dragon kategóriában 15. helyezést ért el, felesége az 1960-as olimpián, fia az 1992-es barcelonai olimpián indult. Az utóbbi években csípőbántalmakkal küszködött, több műtétet is elvégeztek rajta. I. János Károly az ezredforduló táján egy felmérésben minden idők legnépszerűbb spanyolja lett, de az ezt követő időszakban a gazdasági visszaesés következményeivel küszködő spanyolok bizalma megrendült benne. Szemére vetették fényűző életvitelét, nehezen átlátható pénzügyeit és a politika érzékeny területeire tett kirándulásait. A király lánya, Krisztina hercegnő és férje ellen 2014 elején csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek, magát az uralkodót azért bírálták, mert a gazdasági válság tetőpontján luxuskörülmények között tett elefántvadászatot Botswanában. Lemondása előtt nem sokkal a közvéleménykutatások szerint már az emberek majdnem kétharmada inkább lemondását pártolta, és ugyanennyien voltak jó véleménnyel a trónörökös Fülöp hercegről.
I. János Károly 2014. június 2-án tévébeszédben jelentette be lemondását fia, VI. Fülöp javára.
Ezt a parlament június 18-án foglalta törvénybe, az új uralkodó másnap lépett trónra. A közéleti szereplésektől 2019 júniusában visszavonult ex-uralkodó ellen a spanyol vádhatóság 2020 augusztusában vizsgálatot indított ismeretlen eredetű bankkártyák használata, eltitkolt külföldi vagyon, valamint szaúdi vasútépítésből származó feltételezett jutalék miatt. János Károly ekkor elhagyta Spanyolországot és Abu Dzabiba költözött önkéntes száműzetésbe, ahol azóta is él. A vizsgálatot 2022-ben elévülés, illetve bizonyíték hiányában lezárták, miként vádemelés nélkül ért véget a Svájcban pénzmosás gyanúja miatt indult eljárás is.
