Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: a lakbérek havi és az éves emelkedésének fékeződése új helyzetet teremt az albérletpiacon. A kiadó lakások bérleti díjai kisebb mértékben emelkedtek, mint ahogy a nettó keresetek nőttek egy év alatt. Különösen Budapesten figyelemreméltó, hogy 5 százalék alá csökkent az éves drágulás üteme. Erre legutóbb 5 éve a koronavírus–járvány idején volt példa.

A mérsékeltebb drágulási ütem azért is tűnik fenntarthatónak, mert a lakbérek a legtöbb nagyvárosban magasnak tűnnek – mondta .

“Tavaly ősz óta az Otthon Start Program rengeteg bérlőt szívott ki az albérletpiac keresleti oldalról, illetve befektetői szempontból sem olyan vonzó már a lakáspiac, mint egy évvel ezelőtt. Idén tavaszra már csak három olyan megyeszékhely van, ahol bérbeadásból legalább 5 százalékos bruttó hozamot tehetnek zsebre a befektetők”

– tette hozzá.

Az ingatlan.com összeállítása ismerteti azt is, hogy az országban 17 000 kiadó lakás volt a piacon május elején, ezek több mint 60 százaléka budapesti ingatlan, 25 százaléka pedig a vármegyeszékhelyeken található.

A fővárosi kínálata tavaly májushoz képest és az idei év elejéhez képest is bővülni tudott. A fővárosban május első hetében 250 000 forint volt a medián bérleti díj. A legnagyobb kínálattal rendelkező budapesti kerületek közül a XIII. kerületben 260 000 forint volt a medián lakbér, a VI. kerületben 280 000 forint a középérték, míg a XI. kerületben 270 000 forint volt a jellemző bérleti díj. A legolcsóbb kerületek közé Csepel, Kispest és Kőbánya tartozik, ahol egyaránt 200 000 forint a kiadó lakások havi középértéke.

“A megyeszékhelyek közül Debrecenben 220 000 forint volt a medián lakbér, Győrben 200 000, Szegeden 190 000, Székesfehérváron 185 000, Veszprémben 180 000, Pécsen 170 000 forint ugyanez. A legolcsóbb megyeszékhely Békéscsaba, ahol az átlagos bérleti díj jelenleg 115 000 forint havonta”

– közölte az ingatlan.com.