A jegybank pénteki közleménye szerint az érintett tőzsdei cég 2020 decemberében bennfentes információként határozta meg és tette közzé, hogy egészségipari nagyberuházást indít. Az MNB folyamatos felügyeleti tevékenysége keretében megállapította, hogy a kibocsátó a bennfentes információ keletkezésének időpontját tévesen határozta meg, annak valódi dátuma már jóval korábbi, 2020 augusztusa volt.

Az MNB a jogsértés miatt a céget 5 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.

A jegybanki intézkedéssel összefüggésben megindított piacfelügyeleti eljárásban megállapították, hogy az érintett magánszemély szerepelt a kibocsátó részérőől vezetett állandó bennfentesek jegyzékén. A magánszemély pár nappal a bennfentes információ keletkezését és az arról való tudomásszerzés után vásárolt a kibocsátó részvényeiből a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Az eljárás során az MNB megállapította, hogy a magánszemély a prémium tőzsdei kategóriájú részvények megvásárlását a bennfentes információ birtokában és felhasználásával hajtotta végre. A vonatkozó uniós rendelet azonban tiltja a bennfentes információ felhasználásával kötött ügyleteket, amelyek – ahogy ebben az esetben is – bennfentes kereskedelemnek minősülnek. Az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a kibocsátó a bennfentes információt nem megfelelő időben azonosította, így nem tájékoztatta időben a “természetes személyt” arról, hogy bennfentes információ birtokában van. Ugyanakkor a magánszemély saját bevallása szerint is rendelkezik pénz- és tőkepiaci, illetve befektetési ismeretekkel, valamint ismeri a bennfentes információ mibenlétét.

Így a kibocsátó mulasztása ellenére is fel kellett volna ismernie, hogy bennfentes információ birtokában hajt végre tőzsdei ügyleteket.

Az MNB határozatában megtiltotta a magánszemélynek a bennfentes kereskedelmet tiltó rendelkezések ismételt megsértését, 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki és feljelentést tesz bennfentes kereskedelem gyanújával.