A közlemény szerint az SZTE-n több olyan kutatóhely is itt működik, amely különböző aspektusokból vizsgálja a mohácsi csata korszakát. Az SZTE Embertani Tanszéke Pálfi György vezetésével évek óta a terepantropológiai feltárásokat és az újratemetés előtti antropológiai vizsgálatokat végzi. A kutatók – részben az SZTE Igazságügyi Orvostani Intézetének szakértőinek bevonásával – kriminalisztikai módszereket is alkalmazva kísérelték meg az ötszáz évvel ezelőtti események rekonstruálását.

Eredményeik részben átértékelik a mohácsi csata utáni eseményekről alkotott képet: számos csontvázon olyan célzott vágott sérülések nyomait azonosították, amelyek arra utalnak, hogy sokukat nem a csatatéren, hanem fogolyként végezhették ki.

Kasza Péter, az SZTE BTK Klasszika Filológia és Neolatin Tanszék vezetője a korról szóló neolatin történeti, irodalmi források feltárásával, a csatáról beszámoló Brodarics István kancellár levelezésének kiadásával foglalkozik. Míg más szakemberek magyar-Habsburg-Oszmán kapcsolatokat, a Mohácshoz vezető diplomáciai lépéseket, illetve a csata után végbement historiográfiai fordulatot vizsgálják. Az október 7-én kezdődő, négynapos Mohács-1526—Szeged-2026 című konferencián a témával foglalkozó hazai kutatók mellett a csata során érintett országok (Horvátország, Szerbia, Csehország, Ausztria, Bosznia) szakemberei, francia és német előadók, valamint a tervek szerint az egykori Oszmán Birodalom mai utódállama, Törökország történészei is részt vesznek.