Az MPB munkatársainak összefoglalója alapján az érdeklődő államok erősorrendjében ugyan nem Magyarország áll az első helyen, de négy másik nemzetet is megelőz. A paralimpiai mozgalom szempontjait tükröző összeállítás szerint a legerősebb jelölt Németország lehet, ahol fejlett infrastruktúra és közszolgáltatások, valamint meglévő sportlétesítmények állnak rendelkezésre, Münchenben ráadásul népszavazással igazolták az esemény megrendezésének társadalmi támogatását.

Az erősorrendben a kimutatás szerint a Koreai Köztársaság lehet a második, mert világszínvonalú közlekedési és technológiai háttérrel, olimpiai és paralimpiai rendezési tapasztalattal, valamint erős sportszervezeti rendszerrel rendelkezik.

Az olimpia és a paralimpia rendezésével kapcsolatban Dél-Koreában erős a társadalmi konszenzus, ugyanakkor az újonnan formálódó Jeondzsu–Szöul stratégiai tengely még összehangolást igényel. Az érdeklődők rangsorában az MPB összeállítása szerint a jelentős meglévő sportinfrastruktúra és rendezési tapasztalat miatt Magyarország lehet a harmadik, de a pénzügyi garanciák, a társadalmi támogatás és az akadálymentes hozzáférés igazolása még feladat. Az elemzés eredményeként Törökország a negyedik pozícióba került Isztambul nagyvárosi infrastruktúrájának és bővülő rendezési tapasztalatának figyelembevételével. Kiemelték ugyanakkor, hogy a török metropolisz mérete és közlekedési terhelése összetett szervezést kíván, az ország instabil gazdasági helyzete pedig nem jelent előnyt.

A sorrendben a következő ország Katar, amely korszerű sportlétesítményekkel és jelentős rendezési kapacitással rendelkezik, viszont komoly korlátot jelenthet a szélsőséges nyári hőség és az ebből fakadó időzítési kényszer.

A kimutatás szerint India már a gyengébb jelöltek közé tartozik, mert bár jelentős fejlesztési lehetőségek vannak az országban, de a beruházási és szervezési igény meglehetősen nagy, a tervezett infrastruktúra működőképességét pedig még bizonyítani kell. Az MPB elemzése nyomán kialakult rangsor utolsó helyére a Dél-afrikai Köztársaság került, ahol nagy meglévő sportlétesítmény-infrastruktúra és globális eseményrendezési tapasztalat van, ugyanakkor a bizonytalan politikai helyzet, a rossz közbiztonság és a finanszírozás jelentős bizonytalansággal jár.

Magyarországnak és a másik hat érdeklődő nemzetnek november végén kell tájékoztatást adnia a koncepcióról a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) illetékes bizottságának, majd jövő márciustól egy stratégiai megbeszéléssorozat következik a NOB végrehajtó bizottságával.

A NOB ezután szűkíti a kandidálók számát, 2028 novembere után pedig célzott tárgyalásokat folytat a kiválasztottakkal. A rendezőről 2029-es közgyűlésén dönt majd a világszervezet.