focipálya (illusztráció), forrás: Jonathan Petersson/Pexels.com

Labdarúgó NB I: döntöttek a hidratációs szünetről

Labdarúgó NB I: döntöttek a hidratációs szünetről

Július 1-től a magyar pályákon is változtak a labdarúgás szabályai, de a magyar szövetség (MLSZ) döntésének értelmében az észak-amerikai világbajnokságon a félidőt minden esetben megtörő hidratációs szünetet általánosan nem alkalmazzák, miként nem jár automatikus piros lap az ellenfélhez történő beszéd során száját eltakaró játékosnak.

A magyar szövetség honlapjának beszámolója emlékeztetett, hogy a hónap első napjával hatályba léptek azok a módosítások, amelyeket az International Football Association Board (IFAB) 140. éves közgyűlése fogadott el, és amelyeket már a hamarosan kezdődő bajnokságokban alkalmazni kell. Kiemelték: miután az IFAB egyes módosítások esetében arra lehetőséget biztosít, az MLSZ döntése értelmében kizárólag az európai szövetség (UEFA) sorozataiban is alkalmazott opciókat vezeti be saját versenyein.

Ennek értelmében az MLSZ nem alkalmazza a FIFA egyes versenyein bevezetett általános hidratációs szünetet, valamint nem alkalmazza azon lehetőségét sem, amely szerint a száj eltakarása a kommunikáció elrejtése érdekében önmagában kiállítással büntetendő szabálytalanságnak minősülhet.

Hozzátették: ugyanakkor a száj szándékos eltakarása hasonló esetben sportszerűtlen viselkedésnek minősülhet, amely figyelmeztetéssel (sárga lappal) büntethető, különösen konfrontáció, reklamálás vagy hasonló helyzetek során, és amennyiben a mérkőzést követően bizonyítást nyer, hogy az eltitkolt kommunikáció “sértő, becsmérlő vagy gyalázkodó kifejezéseket és/vagy cselekményeket tartalmazott, az ügyben az illetékes fegyelmi testület hozza meg a megfelelő fegyelmi döntést”.

Az MLSZ határozata értelmében az sem minősül önmagában kiállítással büntetendő szabálytalanságnak, ha egy labdarúgó a játékvezető döntése elleni tiltakozásként elhagyja a játékteret.

A tévesen megítélt szögletrúgás kizárólag nagyon egyértelmű esetekben vizsgálható felül VAR segítségével, további fontos pontosítás a kirúgás utáni szituációk egységes játékvezetői megítélése érdekében, hogy “amikor a labda álló helyzetben van a kapuelőtéren belül, majd a védő csapat bármely játékosa elrúgja, akkor úgy kell tekinteni, hogy a kirúgást szabályosan elvégezték. Ha a labdát a kapus elrúgja, és a csapattársa szándékosan kézzel vagy karral megérinti a büntetőterületen belül, akkor a büntetőrúgás a helyes ítélet”.

Kapcsolódó cikkek