Kedd este közzéteszik a felsőoktatási felvételi  ponthatárokat, így “látni fogjuk, hogy melyik egyetemre, főiskolára  mennyien jelentkeztek, és mennyien kerültek be, és látni fogjuk,  hogy melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok”.  Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben – tette  egyértelművé Orbán Viktor a Fidelitas-konzultáción.   
   
Jelezte, a szerdai kormányülésen már napirenden is lesz a téma,  szerinte ugyanis nem szabad megvárni a következő évet az új  felsőoktatási rendszerrel, azt most el kell indítani. Ha a  folyamatot kormányváltások nem törik meg, három-öt év múlva  üzembiztossá is válhat a rendszer – tette hozzá.   
    Olyan pénzügyi szisztémát kell kialakítani a felsőoktatásban,  hogy akik egyetemre, főiskolára járnak, kedvezményes – hosszú,  például harmincéves lejáratú – diákhitellel tudják finanszírozni  magukat – mondta a kormányfő, aki szerint néhány év alatt  kialakulhat egy önfinanszírozó rendszer, vagyis a költségvetésből  nem kell pénzt fordítani “felelősséget nem vállaló képzési formák”  indítására.   
    “A tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok” – jelentette  ki, hangsúlyozva: nem a tandíj, hanem egy olyan rendszer mellett  érvel, amelyben az állam a szegényebbeknek is megadja – egy hosszú  lejáratú kölcsönön keresztül – azt a lehetőséget, hogy saját magukat  kiiskolázzák.   
   
Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány nem a falakat akarja  finanszírozni, hanem a hallgatókat, vagyis “mi nem abban vagyunk  érdekeltek, hogy bizonyos intézmények működjenek, hanem abban, hogy  a diákoknak befolyásuk legyen (…) arra, melyik főiskola, egyetem  jó és melyik nem, melyik maradjon talpon és melyik nem”.   
   
Érintette beszédében az ombudsman keddi állásfoglalását –  amelyben a hallgatói létszámkeretről szóló kormányhatározat  visszavonását kérte Szabó Máté – és a rektorok, hallgatók, szülők  álláspontját is, amelyekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: sokan  akarják elhalasztani az új rendszer elindításának dátumát,  “ellenforradalmi kísérletek zajlanak”. Mindezt úgy értékelte, hogy a  célvitából eszközvitát csináltak, vagyis nem a célokról, hanem a  részletkérdésekről szól a vita: “ez azt jelenti, hogy politikailag  nem végeztünk jó munkát”.   
    A miniszterelnök jelezte, hogy ma ezer- és tízezerszám vannak  olyan diplomás fiatalok, “akiknek van egy papír a kezükben, és azt  hiszik, az ér valamit”, holott “az a keserű realitás, hogy a papír  nem ér semmit” a munkaerőpiacon. Ezért sürgős a beavatkozás, mert  mindez rossz pályára állítja a fiatalokat, és rossz társadalmi  folyamatokat is eredményez – nyomatékosította, hangsúlyozva, hogy  meg kell tudni mondani, milyen képzésnek van értelme, milyennek  nincs, melyik ad a munkaerőpiacon használható tudást, melyik nem.   
   
A kormányfő mindemellett szólt azonban arról is, hogy a  szakmunkásképzők, a szakképzés ügyét is be kell emelni a közéletbe.  “A melós fiatalokkal törődni kell, mert (…) Magyarország a melósok  nélkül nem lesz nyertes”. Hozzájuk hasonlóan a fiatal gazdákkal is  foglalkozni kell – emelte ki.