Azt írták, hogy a felvételi rendszer megújításának első lépéseként a 2023-as felvételi eljárásban már az intézmények dönthettek arról, hogy hol, mely szakokhoz kérnek emelt szintű vagy középszintű érettségit és milyen minimumpontszámot alkalmaznak szakonként. Az idei évtől teljesen elektronikussá váló felvételi további újdonsága, hogy a kor igényeinek megfelelően a jelentkezők már mobil eszközről is jelentkezhetnek.

Kitértek arra, hogy a felvételi megújításával rugalmasabb felvételi rendszer jön létre, hiszen a felvételi kapacitások képzési területenként jelennek meg, nagyobb mozgásteret biztosítva a jelentkezőknek a szakok és egyes telephelyek közötti választásban.

Jelentősen bővülő kapacitások várják a jelentkezőket egyebek között az agrár, műszaki, informatika, orvos- és egészségtudomány, pedagógus, természettudomány területén, míg az elmúlt évek széleskörű hozzáférése biztosított a felvételi során a gazdaságtudomány, bölcsészettudomány, társadalomtudomány területeken is. Mindezek a magyar gazdaság tudásgazdaságát és társadalmi-munkaerőpiaci igényeit hivatottak szolgálni. A minisztérium kiemeli, hogy azok a jó gyakorlatok, amelyek a hallgatóknak kedvezőek voltak, a jövőben is megmaradnak és a felsőoktatásba történő bejutás könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végző, vagy diplomával még nem rendelkezők számára. Így továbbra is lehetőség van a szakképzésből egyetemre való bejutásra, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítésére és az oklevél alapján történő pontszámításra.

A jelentkezők több száz alap- és mesterképzésből válogathatnak 15 képzési területen, emellett számos felsőoktatási szakképzés is várja a jelentkezőket.

A felvételi során ingyenesen három, összesen pedig hat képzésre lehet jelentkezni, és megjelölhető mind a hat képzés állami ösztöndíjas és önköltséges formája is.
A közleményben idézik Hankó Balázs felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkárt, aki szerint

“a felsőoktatás megújításával egy olyan kiszámítható és rugalmasabb struktúra jött létre, amely jelentősen növeli a magyar fiatalok képzésének színvonalát. Az új fenntartói modell sikerességét igazolja, hogy a nemzetközi rangsorokon már 11 magyar egyetem szerepel a legjobb 5 százalékban, amelyre a hallgatók kétharmada jár”.

Hozzátette, a felsőoktatásnak a magyar nemzet versenyelőnyét, innováció-képességét és a tudásgazdaság megerősödését kell garantálnia, mindezek mellett pedig kiemelt célja az értékteremtés, mert ez szolgálja az itt tanuló közel 300 000 hallgató érdekeit. Az államtitkár jelezte, hogy január 12-14. között rendezik meg az Educatio szakkiállítást.