A Magyar Rádió és Televízió (MRTV) Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára jelentkezők pályázata a meghallgatásuk előtt tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Naphegy téren 2026. november 19-én, forrás: MTI

Folytatódik a vezérigazgatói posztra pályázók meghallgatása

Folytatódik a vezérigazgatói posztra pályázók meghallgatása

A vállalat tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT) hat szakembert hallgat meg pénteken, ez az ülés is élőben követhető a testület honlapján, akárcsak a csütörtöki.

A pályázaton 27-en indultak, 14-ük dokumentációját nyilvánította érvényesnek az FKT. Csütörtökön nyolcan vázolhatták elképzeléseiket a testület előtt, egyikük a meghallgatás során jelezte visszalépését. Fischer András, aki a korábbi Magyar Televízió menedzsmentjének tagjaként, majd a Danubius Rádió és az Origo vezérigazgatójaként is szerzett szakmai tapasztalatot, úgy értékelt: Magyarország egy megismételhetetlen történelmi pillanatban van, hiszen a múltban súlyos traumákat átélő és azokat fel nem dolgozó társadalom lehetőséget teremtett magának arra, hogy megszabaduljon ettől a “csomagtól” és egy, az emberek számára kívánatos irányba induljon el.

“Egy ilyen folyamatban a közmédiának élharcosnak kell lennie”

– jelentette ki. Alapvetőnek nevezte az intézmény iránti bizalom visszaszerzését, a függetlenség felmutatását és bizonyítását, az ehhez szükséges szervezeti kultúra és eszközrendszer megteremtését és fenntartását.

Fischer András az élenjáró szempontok között említette a fenntarthatóságot és a jövőképességet; utóbbit úgy határozta meg, mint annak előre látását, hogy a közönség néhány év múlva milyen tartalmat és milyen platformon akar elérni. Célnak azt nevezte, hogy a közönségigény “fölé lőve” egyre színvonalasabb választásokhoz segítsék a publikumot.

Megemlítette, a legfiatalabbak jelentős hányada nem szerkesztett felületekről tájékozódik. Hozzátette: meg kell tanítani az embereket arra, hogy döntéseik meghozatalakor ne csak ezekből a forrásokból, hanem szerkesztett anyagokból is merítsenek.

“A pályázat nem vállalati költségvetés, nem vállalati stratégia”

– jelentette ki, megemlítve, hogy nem áll rendelkezésére a céges információk teljes köre. Ugyanezzel az indokkal hárította el az általa tervezett leépítés mértékével kapcsolatos kérdéseket is.

Arról beszélt: decemberben el kell kezdeni a létszám átalakítását, ha az a cél, hogy ennek hatása már a 2027-es gazdálkodásban jelentkezzen. Úgy nyilatkozott: megválasztása esetén száz napot kér a vállalat erőforrásainak teljes áttekintéséhez.

Közölte, a jövő évre alapvetően konszolidációt tervez. Elmondta: van terv a mozgástér tágítására, de nem biztos, hogy az sikerülni fog. Kijelentette: ha az sikert hoz, 2028-ban már rendelkezésre áll majd a vállalat növekedéséhez szükséges eszközrendszer.

Szabó Stein Imre, aki pályája elején a közrádió riportere, majd az MTV műsorvezetője, később az RTL kommunikációs vezetője is volt, prezentációjában elmondta: az új közmédia egy “beszélgetőtér” lesz, ami nem tulajdonolható, de egymással megosztható “könyvtárként” is funkcionál majd.

Pályázatában a tartalomgyártás lényegeként a műsorgyártási piac megnyitását jelölte meg, a műsorok pártatlansági és hitelességi gyakorlatát a BBC-től venné át, növelné az online részlegen dolgozók létszámát, valamint központi hírfőszerkesztőséget és egy “tényellenőrző csoportot” hozna létre.

“Egy multiplatform tartalomgyártó vállat leszünk”

– fogalmazott. elmondta, csökkentené a közmédia csatornáinak számát, azonban mindegyiknek önálló profilja lenne, illetve célként jelölte meg az európai közszolgálati közösségbe történő visszatérést.

Szabó Stein Imre kifejtette: a működésben 2027 átmeneti, “alapozó” év lenne, megújulnának a hírműsorok, fölépítenék a digitális platformot, “újracsomagolnák” a közéleti műsorokat – erre a feladatokra hatmilliárd forintot fordítanának -, 2027 késő őszén pedig megjelennének az első, nagyobb költségvetésű műsorok nagy százalékban magyar gyártással.

“Ez az év szűkös lesz”

– jegyezte meg, hozzátéve, 2027-ben 104,8 milliárd forintból gazdálkodna a közmédia, 2028-ra ez az összeg a prognózisok szerint 120 milliárdra emelkedne.

Pályázatában sikeres példaként hozta fel a piacvezető cseh közszolgálati televíziót, de a BBC Studios vagy az ORF-Enterprise mintájára egy saját, tartalomformátum értékesítő- és fejlesztő leányvállalat létrehozását is elképzelhetőnek tartja.

A létszámleépítést érintő kérdésre azt mondta: elkerülhetetlen a szervezet karcsúsítása, amely a jelenlegi mintegy kétharmada lehetne. A szakember elmondta, a bevételszerzési források kibővítését egyaránt megvizsgálná. Az eddiginél nagyobb potenciált lát a digitális reklámértékesítésben és elképzelése szerint további bevételt jelentene, ha a közmédia archívuma – szerkesztett verzióban – egy kábelcsatorna formájában jelenne meg, egyes műsorokat pedig kifejezetten a digitális platformra gyártanának majd.

Amin Zoltán, aki korábban a Duna Televízió vezérigazgató-helyettesi, majd az MTVA programigazgatói posztját töltötte be, úgy nyilatkozott, elsődleges feladatnak tartja a közmédia hitelességének visszaállítását.

Megválasztása esetére tisztességes elszámolást, jó műsorokat, a gyermekeknek szóló produkciók közelében reklámmentes sávot, színvonalas kulturális és szórakoztató produkciókat és a szerkesztői függetlenséget biztosító belső rendszert ígért. Közölte: három televíziós főadót tartana meg, és ezek között nem kapna helyet hírcsatorna, az esti híradót ugyanakkor a műsorrend alapjaként határozta meg. Elképzelése szerint az egyes csatorna általános, a kettes nappal gyermek- és családi, este tudományos és kulturális műsorokat kínálna.

Emellett sportcsatorna tartozna a televíziós portfolióba. Közölte: tovább erősítené a Kossuth, a Petőfi, a Bartók és a Dankó rádió karakterét.

Amin Zoltán úgy nyilatkozott, a költségvetési források 40 százalékos csökkenése mellett nem lehet érintetlenül hagyni az alkalmazotti létszámot, de arra fog törekedni, hogy minél kisebb legyen a lefaragás.

Kapcsolódó cikkek