“Nélkülünk nincsenek reformok! Nélkülünk nincs haladó Horvátország!”

– hangoztatták a szervezők.

A tanárok és a tanítók – több mint 1500-an – az ország egész területéről érkeztek a horvát fővárosba, miután a szakszervezetek tárgyalásai a bérek növeléséről megakadtak a kormánnyal. A demonstrálók a Horvát Köztársaság térről vonultak a kormányépület elé.

“Ki engedte meg nektek, hogy a jövőnkkel játsszatok? Nem kérünk mást, csak a kormánytagok bérbesorolását”

– feliratot tartalmazó táblákat tartottak a magasba.

A szakszervezetek sztrájkokkal fenyegetőznek, amennyiben a kormány nem teljesíti a követeléseiket. A tanárok és tanítók legalacsonyabb fizetése nettó 5800 kunát (246 ezer forint), a legmagasabb nettó 8200 kunát (348 ezer forint) tesz ki. A szakszervezetek a bérek 600 kunás (25,5 ezer forint) növelését kérik minden dolgozó számára.

A Jutarnji List című napilap néhány napja arról írt, hogy a kormány forró ősz elé nézhet. Sztrájkhullámok áraszthatják el a január 1-jétől az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségére készülő Horvátországot. Először az egészségügyben, majd az oktatásban dolgozók léphetnek sztrájkba, őket követhetik a börtönőrök és az igazságügyi szolgálatokban dolgozó rendőrök – mutattak rá.

Szakértők szerint általános elégedetlenség uralkodik az országban. Úgy vélik: a fizetések valóban alacsonyak az árakhoz, ugyanakkor magasak az ország termelékenységéhez képest.

Zdravko Maric pénzügyminiszter újságíróknak csütörtökön azt mondta, az egészségügyben és az oktatásban dolgozók szakszervezeteinek követelései nincsenek előirányozva a költségvetésben.
Emlékeztetett, hogy a köztisztviselők, valamint a közintézmények és állami hivatalok dolgozók alapilletményei szeptember 1-jétől két százalékkal, az elmúlt három évben pedig 11 százalékkal nőttek. Minden, amit ezen felül kérnek a szakszervezetek, további párbeszéd és elemzés tárgyát képezik – hangsúlyozta.

“Ha valamin változtatni kell, akkor azt csak horizontális hozzáállással lehet elérni, mert nem hanyagolhatjuk el a közigazgatás egyik vagy a másik részét, együtt kell kezelnünk őket, nincsenek elsők és utolsók”

– fogalmazott a tárcavezető.