A törvényt a parlament 2025 júliusában fogadta el, de nem lépett hatályba, mert a választók később referendumon elutasították. A népszavazási eredmény megsemmisítésére irányuló keresetet a legfelsőbb bíróság márciusban elutasította. Az ügy előzménye, hogy Szlovéniában 2024 júniusában, az európai parlamenti választásokkal egy időben véleménynyilvánító népszavazást tartottak több kérdésről, köztük az eutanáziáról is. Akkor a választók 54,86 százaléka támogatta a gyógyíthatatlan betegek halálba segítésének lehetővé tételét.

A referendum azonban nem volt kötelező erejű, vagyis jogilag nem kötötte a döntéshozó szerveket, de politikai iránymutatásként szolgált a jogalkotás számára.

A szlovén parlament ennek nyomán 2025 júliusában elfogadta az önkéntes halálba segítésről szóló törvényt. A jogszabály lehetővé tette volna, hogy a cselekvőképes, gyógyíthatatlan és súlyos betegségben szenvedő, elviselhetetlen fájdalommal vagy szenvedéssel élő felnőttek több orvosi vizsgálat és várakozási idő után segítséget kérhessenek életük befejezéséhez. A törvény azonban végül nem lépett hatályba, mert egy civil kezdeményezés országos népszavazást kezdeményezett róla. A 2025. november 23-án tartott referendumon a részt vevő választók 53,4 százaléka elutasította, 46,6 százaléka támogatta a jogszabályt, valamivel 41 százalék feletti részvétel mellett. A népszavazás ezzel megakadályozta a törvény hatálybalépését.

A népszavazási eredmény megsemmisítését kérő beadványt az Ezüstszál (Srebrna nit) nevű, időseket képviselő civil szervezet tagjai nyújtották be május 21-én az alkotmánybírósághoz.

A kezdeményezők szerint az ügynek olyan jelentősége van a demokratikus elvek jövőbeni érvényesülése szempontjából, hogy abban az ország legmagasabb alkotmányos fórumának kell döntenie. Álláspontjuk szerint sérült a szlovén alkotmány 22. cikke, amely a jogok egyenlő védelmét garantálja, mert a legfelsőbb bíróság a kereset elutasításakor a korábbi bírósági gyakorlatnál szigorúbb mércét alkalmazott, anélkül, hogy ezt megfelelően megindokolta volna. Úgy vélték továbbá, hogy sérült az alkotmány 25. cikke is, amely a jogorvoslathoz való jogot rögzíti. Érvelésük szerint a legfelsőbb bíróság döntése és annak indoklása ellentmondásban áll egymással.

A legfelsőbb bíróság március 24-én utasította el a népszavazási eredmény megsemmisítésére irányuló keresetet, noha elismerte, hogy a kampány során több jogsértés is történt.

A testület ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a kérelmezők nem bizonyították: ezek a jogsértések döntő hatással lettek volna a választók akaratára vagy a referendum eredményére. A kérelmezők korábban azt kifogásolták, hogy a katolikus egyház és a Szlovén Orvosi Kamara fellépése sértette a kampányszabályokat. Az alkotmánybíróság egyelőre nem hozott döntést az ügyben.