A Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában két tanulmány is alátámasztja az ok-okozati kapcsolatot az emberi tevékenység kiváltotta üvegházgáz-kibocsátás és a gyakran heves árvizeket eredményező esőzések között.

Az egyik tanulmányban kanadai és skót kutatók számolnak be arról, hogy a Föld északi féltekén 1951 és 1999 közötti legjelentősebb esőzések és havazások közül a legutóbbiak hét százalékkal több csapadékkal jártak, mint a korábbiak. Ez a csapadéknövekedés a számítógépes modellekkel csak akkor volt előre jelezhető, ha a természetes változások mellett bekalkulálták az emberi üvegházgáz-kibocsátás hatásait is.

A másik tanulmány a nagy-britanniai árvizeket hozza össze a klímaváltozással. A 2000-es év őszi walesi és angliai árvizeket vizsgálták, amelyek több mint 1,7 milliárd dolláros, átszámítva háromszáznegyven milliárd forintos kárt okoztak. A régióban több mint kettőszáz-harminc évre visszamenőleg ez az ősz volt a legcsapadékosabb. Az eredmények szerint a szóban forgó árvíz kialakulásának valószínűségét több, mint kétszeresére növelte az éghajlatváltozás.

Myles Allen, az Oxfordi Egyetem kutatójának, a második tanulmány társszerzőjének véleménye szerint a két tanulmány gyengít azon az érven, miszerint az éghajlatváltozás egy áldozat nélküli bűncselekmény. Jonathan Overpeck, az Arizonai Egyetem klímakutatója, aki egyik tanulmány megírásában sem vett részt, mindkét kutatást különösen relevánsnak nevezte. Véleményét az idei télen és az elmúlt néhány évben tapasztalt szélsőséges időjárási eseményekre alapozta.

Jelenleg azt vizsgálják a kutatók, hogy a tavalyi oroszországi hőhullám és a pakisztáni árvíz összefüggésbe hozható-e a klímaváltozással.