Lamet kedden megtartott, heti sajtótájékoztatóján arról kérdezték, hogy vajon a változtatásokra azért van-e szükség, mert kormányzata képtelen volt orvosolni a város politikai széttagoltságát azóta, hogy a kormányzó 2017-ben hivatalba lépett. Lam Hszia Pao-lungot, a kínai központi vezetés hongkongi és makaói ügyekért felelős irodájának vezetőjét idézve rámutatott: vitás ügyek esetén egyesek a központi és a helyi kormányzattal szembeni gyűlöletkeltő megjegyzéseket tesznek. Az erre felhozott példák között említette azt a 2019-es tüntetéshullámot, amelyet a hongkongi kiadatási törvény módosításának tervezete váltott ki.

“A központi kormányzatnak meg kell oldania a problémát annak érdekében, hogy a helyzet ne romoljon odáig, hogy ne legyen többé alkalmazható az egy ország, két rendszer elve”

– húzta alá Lam.

Hszia Pao-lung egy hétfői beszédében alapvető választási és közigazgatási reformokat jelentett be, és hangsúlyozta, hogy a fontosabb végrehajtói, igazságügyi, törvényhozói és hatósági szervek vezető pozícióit “hazafiaknak” kell betölteniük Hongkongban.

A “hazafiak kormányozzák Hongkongot” elvet eredetileg Teng Hsziao-ping korábbi kínai vezető fogalmazta meg még azelőtt, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszatért a Kínához.

A múlt hónapban Hszi Csin-ping kínai elnök idézte fel ismét ezt a gondolatot, a város mélyen gyökerező problémáihoz vezető megoldás előfeltételének nevezve azt egy Carrie Lam hongkongi kormányzóval folytatott videókonferencia során.