Az új választójogi törvényre azért van szükség, mert az Országgyűlés még 2010 májusában elfogadta azt a törvénymódosítást, amely értelmében a jövőben 200 főre csökken a parlament létszáma a jelenlegi 386-ról. A Fidesz tervei szerint a kétszáz fős parlamentet egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszeren keresztül választhatják meg, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le.

A koncepció szerint tehát megszűnnének a jelenlegi területi (tizenkilenc megyei és egy fővárosi) listák és helyüket az országos lista venné át, országos listát pedig az a párt állíthat, amelyik “legalább kilenc megyében, továbbá Budapesten, összesen huszonhét egyéni választókerületben” állít egyéni jelöltet. A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.

A tervezet másik újdonsága, hogy bevezetné a nemzetiségi választójogot, vagyis a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok szavazhatnak a nemzetiségi listákra. Minden országos kisebbségi önkormányzat egy kedvezményes listát állíthat, amihez országosan ezerötszáz kisebbségi névjegyzékben szereplő választópolgár ajánlása szükséges. A koncepció szerint a jelenlegi 176-ról  kilencven-száztízre csökkenne az egyéni választókerületek száma és az egyéni választókerületek kialakításánál “maradéktalanul figyelembe kell venni” az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait és az Európai Tanács Velencei Bizottságának véleményét is.

A javaslat szerint “az egy képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében a választókerületi eltérés nem haladhatja meg a tíz százalékot és semmiképpen sem lépheti át a tizenöt százalékot”, valamint a választókerületi határok nem léphetik át a mindenkori megyék határait. A tervezet szerint a jelenlegi hétszázötven helyett ezerötszáz kopogtatócédula összegyűjtése lenne szükséges az egyéni képviselőjelöltté váláshoz a rendelkezésre álló huszonegy nap alatt.

A koncepció ugyanakkor megtartja a jelenleg is érvényes öt százalékos érvényességi küszöböt az Országgyűlésbe jutás feltételeként: mandátumot csak a legalább öt százaléknyi érvényes szavazatot kapott önálló lista kaphat, közös lista esetén ez a szám tíz százalék, kettőnél több párt révén állított közös lista esetén pedig tizenöt százalék. A töredékszavazatok a Fidesz tervei szerint az országos listához adódnának hozzá.

A koncepciót egyébként Lázár János frakcióvezető eljuttatta Salamon Lászlónak, az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnökének. A frakcióvezető a levélben úgy fogalmaz: “a KDNP képviselői is megismerték a javaslatot és támogatják annak elveit”. Ugyanakkor a Fidesz várja a többi képviselő javaslatait a koncepcióhoz és a nagyobbik kormánypárt kész “eddig nem érintett, vagy tárgyalt pontokat is megvitatni.”

Emellett Lázár János felkéri az albizottságot, hogy mihamarabb tárgyalja meg a koncepciót, “hozzon döntést a szabályozást igénylő kérdésekben és tegyen javaslatokat az Országgyűlés számára”.