"Növelni kell a szőlő- és a borágazat versenyképességét"

"Növelni kell a szőlő- és a borágazat versenyképességét"

A szőlő- és a borágazat versenyképességének erősítése érdekében külön jogcímen szerepel majd a pályázatok kiírásánál a versenyképesség javítása. Ezt közölte a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

L. Simon László a borjoggal és bormarketinggel foglalkozó idei konferencián elmondta: a Miniszterelnökség által kezelt Vidékfejlesztési Program pénzügyi forrásából a mostani uniós költségvetési időszakban, 2020-ig mintegy 20 milliárd forint elkülönített forrás áll a szőlő- és borágazat rendelkezésére. Az elkülönített pénzösszeg pedig az jelenti, hogy a támogatásért az ágazat szereplőinek nem kell más élelmiszeripari ágazatokban tevékenykedőkkel versenyezniük – jegyezte meg. Úgy vélte, hogy ez az összeg elegendő lesz a versenyképesség európai léptékű javítására. L. Simon László ugyanakkor felhívta a figyelmet ara, hogy az ágazatban  tevékenykedőknek ugyanakkor versenyezniük kell egymással a támogatás elnyeréséért, ami változás a korábbi pályázati gyakorlathoz képest.

A versenyképesség növelése mellett kiemelte az erőforrás-hatékonyság javítását és a hozzáadott érték növelését, valamint megjegyezte, hogy előnyt élvez a pályázatok elbírálásánál a közös beruházások megvalósítása. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlő- borágazatban tevékenykedők támogatást kaphatnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból is. (Ez összességében mintegy 145 millió euró, mintegy 44 milliárd forint.) A legjelentősebb forrás az ültetvények szerkezetátalakítási programjára vehető igénybe. Ez 123 millió eurót tesz ki, ami csaknem 40 milliárd forintot jelent. Emellett támogatják még a harmadik országokban történő termékpromóciót, valamint a melléktermék-lepárlást is.

Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzet Tanácsának elnöke kiemelte, a szőlő- borágazat tőkeigényes, ezért nagy jelentősége van az ágazati szereplők, a szakmai és civil szervezetek, valamint az állami szervezetek és hatóságok együttműködésének. Ennek a közös munkának az összehangolását jól szolgálja, hogy a HNT a múlt év nyarán szakmaközi szervezetté alakult.

Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára felhívta a jelenlévők figyelmét a Carton Hungarikum programra. Ennek segítségével népszerűsíthetik a magyar borászok termékeiket a világban a magyar külképviseletek – nagykövetségek, kulturális intézetek – segítségével. Az államtitkár megemlítette: a magyar diplomácia más lehetőségeit  – például magyar állami vezetők külföldi látogatásai – is kihasználják.

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az ágazati stratégia a HNT berkein belül még készül szoros együttműködésben az FM-mel. Ennek kereteit meghatározza a magyar szőlő és bortermelés helye a világban, amely az első húsz termelő közé helyezi Magyarországot, a 16-17. helyre. Jelezte: a világ borpiaca átalakul a tradicionális borelőállító országok lehetőségei is átalakulnak. Ez Magyarországnak előnyére is válhat, mivel előtérbe kerül az alkalmankénti borfogyasztás. Jelezte: a magyar bor pozícióit ugyanakkor meg kell erősíteni.

Kapcsolódó cikkek