fotó: pixabay.com

Izer Norbert: igazságosabb adózási rendszerre áll át a kata jövőre

Izer Norbert: igazságosabb adózási rendszerre áll át a kata jövőre

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) csak úgy maradhat az Európai Unió egyik legversenyképesebb adófajtája, ha azt egyetlen nagy cég sem használja a munkaviszony alternatívájaként. Az új szabályozás igazságosabb adóügyi helyzetet is teremt jövőre. Erről beszélt Izer Norbert a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

A kata debütálásának idején, 2013-ban a kormány a kedvező adófajtával a jellemzően a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat, így például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat segítette.

“A cél nem az volt, hogy a néhány cégnek nagy értékű, több millió forintot meghaladó összegű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogassa, mint ahogy az sem szerepelt soha a célok között, hogy azt a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használják”

– emlékeztetett Izer Norbert.

A kata szabályainak megváltoztatását egyre több piaci szereplő sürgette, és a Pénzügyminisztérium elemzései is alátámasztották a változás szükségességét. Az adóhivatali nyilvántartás szerint 2019 végén a katások 40 százaléka a vállalkozás megkezdése előtt alkalmazott volt.

Az adatszolgáltatásokból pedig az derült ki, hogy a húsz legnagyobb “katás foglalkoztató” összességében 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki.

“A tisztességes piaci szereplőket érő kár nagyságrendjét pedig jól jelzi, hogy az így kifizetett összeg eléri a 32 milliárd forintot”

– részletezte Izer Norbert.

A nyilvántartási és az adatszolgáltatási adatokból ugyanaz a következtetés vonható le, több nagy cég is rejtett munkavállalóként foglalkoztatja a kisadózókat.

“Hogy milyen jelentős adóelőnyről van szó, az is mutatja, hogy 450 000 forintos havi nettó keresetnél a katát visszaélésszerűen alkalmazó cég költsége 500 000 forint, a tisztességes cégnek pedig mindez több mint 800 ezer forintjába kerül”

– hozott példát az államtitkár.

Az egyes ágazatokat képviselő érdekképviseleti szervektől számos megoldási javaslat érkezett. Többen szorgalmazták az adó mértékének a megemelését vagy például egyes ágazatok kizárását a kata köréből.

“Mivel a kormány éppen a sok ügyféllel kapcsolatban álló kisvállalkozókat akarja továbbra is segíteni ezzel a kedvező adózási móddal, a koronavírus-válságban szóba sem jöhet az adóemelés, de az sem, hogy bizonyos szakmák képviselőit teljesen kizárja a kormány a katából”

– jelentette ki Izer Norbert.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata a hárommilliós új szabályra egybeesett a kormányzati célkitűzésekkel.

“Az erről szóló módosítást az Országgyűlés többek között azért is szavazta meg, mert a változások a katások jelentős többségét, több mint 300 000 kisvállalkozást egyáltalán nem érintenek, az adónem egyszerűsége megmarad és az adórendszer így igazságosabb lesz”

– emelte ki.

Hozzátette, hogy a hárommilliós új szabály érint majd olyan szereplőket, amelyek csak egy-két helyre számláznak nagy összeget, és nyilvánvalóan nem munkaviszonyt leplez a szerződésük.
Ezek a gazdasági résztvevők teljesen más helyzetben vannak, és teljesen más kockázatot viselnek, mint a megannyi ügyféllel kapcsolatban lévő kisebb vállalkozások, ezért adóügyi helyzetük is más lesz jövőre.

“A nagy értékű, évi hárommillió forintot meghaladó üzleti kapcsolatok adózása sávossá válik. A sok kis összegű megbízásra továbbra is a havi ötvenezer forintos adót kell alkalmazni, a kevés nagy értékűnél viszont a hárommillió feletti részre életbe lép a negyvenszázalékos kulcs”

– ismertette.

Ezzel az átalakítással a kata kétszintű adóvá válik, de csak azok a vállalkozások fognak a második, magasabb adózású kategóriába kerülni, amelyek abban a kedvező helyzetben vannak, hogy volt lehetőségük egy vagy néhány megbízóval olyan szerződét kötni, amely a garantált bérminimumnál is jelentősen magasabb havi bevételt biztosít.

Kitért arra is, hogy a Pénzügyminisztérium számítása szerint legfeljebb néhány tízezer vállalkozást érinthet a hárommilliós szabály.

Megjegyezte, hogy ha az ügyfélnek számlázott összeg egy-két millió forinttal lépi túl a hárommilliós határt, akkor még mindig a kata lehet a legnagyobb adómegtakarítást biztosító adófajta, ezért az érintettek legtöbbjének nem érdemes váltania. Kiemelte, hogy a kata egy választható, egyszerűsített adófajta, ezért ha esetleg valakinek már nem ez az adónem a legkedvezőbb, mert például magas költséghányaddal dolgozik, számos egyéb adózási mód közül választhat.

Izer Norbert szerint az egyre erősödő adótudatosság és az ügyfélcentrikus adóhivatali szemlélet miatt nem is olyan meglepő, hogy az érdekképviseleti szervek és az adótanácsadó cégek szinte kivétel nélkül mindannyian a katás foglalkoztatók még szigorúbb adóhivatali ellenőrzését kérték.

Megjegyezte, a tisztességes vállalkozók már most segítséget kaphatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, a revizorok ugyanis már megkezdték a nagy számban katásokat foglalkoztató cégek célzott és kiemelt ellenőrzését. A statisztikai adatok nemcsak a változás szükségszerűségét, hanem azt is igazolják, hogy a kisvállalkozások körében továbbra is népszerű ez az adófajta. Míg idén július 21-én 409 ezer katást tartott nyilván az adóhivatal, addig tavaly ugyanilyenkor 353 000-et.

“Ráadásul júniusról júliusra, amikorra a jövő év változások ismertté váltak, az átlagot jelentősen meghaladó mértékben, mintegy nyolcezerrel nőtt a katások száma”

– ismertette.

A szabályváltoztatások utáni első tapasztalatokból az is látszik, hogy most már jellemzően a lakosságot ellátó, nap mint nap a piacról megélni kénytelen mikrovállalkozások jelentkeznek be a kata hatálya alá. Éppen az a vállalkozói kör, amelyet 2013 óta támogatni kíván a kormány az alacsony közteherrel és a rendkívül egyszerű adminisztrációval járó kedvező adófajtával – magyarázta Izer Norbert.

Kapcsolódó cikkek