Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezetője közölte, hogy a belföldi agrárium helyzetértékelése kedvezőbb, mint az ukrajnai háború kitörése óta bármikor, de a kilátásokat ismét rontják az időjárási szélsőségek.
“Emiatt különösen a kukoricatermesztés helyzete kedvezőtlen, de a két évvel ezelőtti katasztrófahelyzetnél lényegesen jobb”
– tette hozzá Hollósi Dávid, aki úgy látja, hogy összességében egyik termékpálya helyzete sem rossz 2024 közepén.
A magyar mezőgazdaság legnagyobb ágazata, a szántóföldi növénytermesztés az átlagos termésmennyiség és a kívánatosnál gyengébb minőség mellett is bizakodhat, bár a gazdáknak az árak változékonysága miatt figyelniük kell az értékesítés időzítésére.
Az állati termékek közül a csirke- és sertéstartók bizakodnak most a leginkább, a gyümölcstermesztők a jó felvásárlási árak és a kedvezően alakult tavaszi időjárás miatt örülhetnek, a szőlő- és bortermelésnek viszont ugyancsak nem kedveznek a hőhullámok. Hollósi Dávid a nehézségek ellenére úgy látja, hogy 2020 óta minden mezőgazdasági ágazat helyzetértékelése lényegesen javult, és több évnyi folyamatos nehézség után idén végre kiegyensúlyozott évet zárhat a magyar mezőgazdaság.
Héjja Csaba stratégiai elemző a visszajelzések alapján szintén úgy véli, hogy a termékpályák helyzete kiegyenlítődött, 2024 közepén nincsenek kirívóan rossz állapotú területek.
“Az élelmiszeripari termelés összességében még nem állt helyre, de a szántóföldi növénytermesztés értékesítési esélyeit javítja, hogy Franciaországban és Olaszországban gyenge lesz a búzatermés. A várakozásokhoz képest a fogyasztás is lassan talál magára, de a belföldi élelmiszerárak az év végére az EU-átlag 90 százalékára eshetnek vissza. Az agrárexport már elérte a háború előtti szintet, a kiskereskedelmi forgalom az év végére juthat el ide”
– tette hozzá.
Az MBH Bank Consulting üzletágvezetője szerint a 2027-ig tartó pályázati ciklus sorsdöntő a mezőgazdaságban, az agrártámogatások költségvetési kiegészítését tekintve Magyarország egyedülálló lehetőséget kínál a termelőknek. A források legalább 10-20 évre meghatározhatják a magyar agrárium és élelmiszeripar fejlődését – mondta Szigeti Szabolcs, aki arra számít, hogy a precíziós gépfejlesztést és terménytárolást segítő kiírások különösen nagy érdeklődésre számíthatnak.
“Kiemelt terület lehet az öntözésfejlesztés is, ezt mint jövedelemstabilizáló beruházást minden gazdának érdemes megfontolnia a következő időszakban”
– hangsúlyozta.