Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics pénteken ismertetett helyzetértékelése szerint a Brexit – vagyis Nagy-Britannia távozása az EU-ból – jóval kisebb negatív hatást gyakorolna a felzárkózó gazdaságokra, mint amilyentől sokan tartanak, egyéb okok mellett azért, mert Nagy-Britannia viszonylag kis exportpiac a feltörekvő régió számára. A cég grafikus kimutatása szerint a brit importtól a közép- és kelet-európai EU-térségben a szlovák gazdaság függ a legnagyobb mértékben: Szlovákia teljes exportjának csaknem 4 százaléka irányul a brit piacra. Magyarország esetében az arány nem éri el a 3 százalékot.
Ha a brit importkereslet Brexit esetén ugyanolyan meredeken visszaesne, mint a globális pénzügyi válság mélypontján, ami egyébként nagyon valószínűtlen, azt is csak néhány kisebb feltörekvő gazdaság érezné meg – vélekednek a Capital Economics londoni elemzői.
A Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-munkavállalók hazautalásai is kisebbek a közvélekedésben szereplő összegeknél: az e forrásból származó devizabeáramlás a régiós gazdaságok zömében a hazai össztermék (GDP) 0,1-0,3 százaléka között mozog, bár Lettországban meghaladja az 1 százalékot – áll a Capital Economics elemzésében.
Más nagy londoni házak sem tartanak attól, hogy a Brexit közvetlenül jelentős negatív hatást gyakorolna a közép-európai EU-térségre, de egyes citybeli elemzői vélemények szerint az euróövezetre gyakorolt esetleges hatást már a keleti uniós gazdaságok is megéreznék.
A cég londoni elemzői alapesetként a brit export 10 százalékos csökkenését modellezték, azzal a feltételezéssel, hogy ennek nem lenne átszűrődő hatása az euróövezeti keresletre. Számításaik szerint egy ilyen forgatókönyv közvetlen hatásként a hazai össztermék 0,2-0,4 százalékával egyenlő mértékben csökkenne a közép-európai EU-gazdaságok áru- és szolgáltatásexportja.
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a Brexit hatásairól elvégzett modellszámításaik alapján azzal számolnak, hogy ha a június 23-i népszavazáson a britek többsége a kilépésre voksol, az már az idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4-0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest.
Ennek átszűrődő hatásai a Morgan Stanley londoni elemzőinek becsélése szerint 2017 végéig halmozottan számítva átlagosan 0,7 százalékponttal lassabb növekedést eredményeznének a közép-európai EU-térség egészében, mindenekelőtt a gyengülő euróövezeti importkereslet miatt.
