fotó: pixabay.com

Tíz év alatt jelentősen bővült a fogyatékkal élő embernek foglalkoztatása

Tíz év alatt jelentősen bővült a fogyatékkal élő embernek foglalkoztatása

Magyarországon minden második megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő embernek van munkája, míg tíz éve csak 18 százalékuk dolgozott. Erről beszélt a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Fülöp Attila a Nagyothallók Világszövetségének kongresszusán arról beszélt: a kormány célja, hogy a fogyatékossága miatt akadályokba ütköző emberre ne jótékonykodásra szorulóként tekintsen, hanem azért hárítson el előle minden akadályt, hogy a társadalom teljes jogú tagja lehessen.

“Ehhez biztos megélhetés, munka kell és minél teljesebb fizikai, valamint infokommunikációs akadálymentesítés”

– jelentette ki, majd kitért arra, hogy korábban a fogyatékossággal élők közül sokan gondolták, hogy a segély, a támogatás kell, hogy biztosítsa a megélhetésüket, ezen azonban a kormány “drasztikusan változtatott”. Az eredmények között említette, hogy elindult a megváltozott munkaképességűek álláskeresését segítő Érték vagy! mozgalom.

“Minden fogyatékkal élőket foglalkoztató munkahely kettős értéket hordoz: egyaránt van gazdasági és szolidaritási értéke”

– tette hozzá.

Az akadálymentesítés fontos lépéseként szólt a KONTAKT video alapú jelnyelvi tolmácsszolgáltatásról, amit a közigazgatásban is egyre nagyobb számban használnak.
Megemlítette, hogy Magyarországon a médiatörvény értelmében a legfontosabb tájékoztatásokat feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással kell közzétenni.
A jelnyelv emellett az alaptörvény védelmét élvezi és államilag elismert nyelvvizsgát lehet belőle tenni – mondta megjegyezve, ez is azt a célt szolálja, hogy a többségi társadalom elismerje a jelnyelvet mint kommunikációs csatornát. A kongresszuson Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki olvasta fel Orbán Viktor, a kongresszus fővédnöke levelét.

A miniszterelnök azt írta, az utóbbi években sokan megtapasztalhatták, mit is jelent korlátok között élni, így most történelmi esély nyílik arra, hogy még több döntéshozó belássa, miért olyan fontos megérteni és egyenrangú partnerként kezelni a hallási nehézségekkel élőket.

“Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt bő tíz év munkájának, többek között a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége tevékenységének köszönhetően most egy olyan ország látja vendégül önöket, ahol – legyen szó oktatásról vagy munkáról – jelentős eredményeket sikerült elérni a korlátozottsággal élők beilleszkedése terén, és ahol alkotmányba foglaltuk, hogy a magyar jelnyelv is a kultúránk részét képezi”

– fogalmazott Orbán Viktor.

A kapott sajtóanyag szerint a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) által szervezett kongresszusra 22 országból érkeztek kutatók, audiológus szakemberek, orvostechnikai eszközöket gyártó cégek, aktivisták és maguk az érintettek. A kétnapos konferencián 30 előadás hangzik el. A WHO 2011-es felmérése szerint megközelítőleg 350 millió hallássérült ember él a világon. Magyarországon a 2016-os KSH-adatok szerint közel 56 000 nagyothalló ember él. A SINOSZ Magyarország egyik legnagyobb fogyatékossággal élőket tömörítő érdekvédelmi szervezete. Az 115 éves szövetségnek 13 000 tagja van.

Kapcsolódó cikkek