
A 10.500 hektárnyi napraforgó tíz-tizennégy százalékát aratták le, de megérett már a kukorica is, várhatóan szeptember végén, október elején elkezdődhetnek a betakarítási munkák. Idén a korábbi évekhez képest több mint kétszáz órával több volt a napfényes órák száma, meglátszik a kukoricatáblákon is. A növény érésében megközelítőleg tíz napos előny van, a gyorsérés miatt azonban vannak olyan táblák is, ahol a vízhiány miatt szárad a kukorica.
A harminckétezer hektáron termelt kukorica hektáronkénti becsült átlaghozama 6,7-6,8 tonna lesz, ami megközelítőleg azonos az elmúlt tíz év átlagtermésével. Az előrejelzések szerint viszont jobb lesz a kukorica víztartalma, mint a korábbi években. Ha tizenhat-tizenhét százalékos víztartalommal be tudják takarítani a termést, akkor levegőztetés után már nem lesz szükség szárításra. Az értékesítésről azt mondta, hogy csökkent a napraforgó ára; korábban a termésre tonnánként száztíz-száztizenötezer forintért lehetett előszerződéseket kötni, de most, az aratás időszakában kilencvenöt-kilencvenhatezer forintos áron lehet csak értékesíteni.
A kukoricát várhatóan a takarmánybúzával megközelítő áron, negyven-negyvenötezer forintért lehet eladni. Márkus Antal szólt arról is, hogy a nyári esőzés jót tett a napraforgónak és a kukoricának, kifejlődtek a fejek és a szemek. A mostani szárazság, augusztus huszadika óta nem volt számottevő eső Vas megyében sem okoz gondot a betakarításnál, inkább a betakarítás utáni talajmunkát és a vetési munkákat nehezíti. A tervek szerint egyébként idén több lesz az őszi vetés, mint az elmúlt években. A vetésterület hatvan százalékát, mintegy hatvannyolc-hetvenezer hektárt ősszel szeretnék bevetni a gazdák. Így négy év után először lenne nagyobb az őszi vetések aránya, mint a tavasziaké, ami hosszú távon nagyobb biztonságot jelent a termelőknek.
A repce vetésterülete a tavalyihoz hasonlóan húsz-huszonkétezer hektár körül alakul. A repce kétharmadát már el is vetették; ahol jó talajmunkát végeztek, szépek az augusztusi vetések, de a földek közel felén még nem kelt ki a növény. Ha csapadékos idő lesz, akkor még lehet ezeken a területeken is “normális hozam”, de ha a vízhiány miatt kiszáradnak, és nem tud kikelni a mag, akkor a gazdáknak meg kell fontolniuk, hogy felszántsák és mást vessenek helyette.
A búza vetésére is megkezdődött már a felkészülés, de, részben a munkagépek kapacitáshiánya miatt néhány termelőnél a tarló még nincs “feldolgozva”. Júliusban még bőven volt csapadék, így aratás után azonnal el lehetett volna végezni a tarlómunkákat. A gazdák egy része valószínűleg arra számított, hogy bőven lesz csapadék, de most már szárazak a földek, így nehezebb lesz az elmaradt munkákat elvégezni.