A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése szerint a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma szeptemberben 9 ezerrel volt több az előző havinál és négyezerrel nőtt az egy hónappal korábbihoz képest. A foglalkoztatotti létszám háromhavi mozgó átlaga a július-szeptemberi időszakban 36 ezerrel nőtt az előző év azonos időszakához képest és négyezerrel volt magasabb az egy hónappal korábbi gördülő átlagnál. A munkanélküliségi ráta az előző havival azonos, 4,0 százalékos volt, a július-szeptemberi időszakban pedig 3,9 százalékos volt, 0,2 százalékponttal csökkent az egy hónappal korábbihoz képest.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a kommentárjában azt emelte ki, hogy a legfrissebb adatok szerint továbbra is stabilitás jellemzi a munkaerőpiacot.
A munkanélküliségi ráta lényegében öt hónapja stagnál. A részletes adatokból ugyanakkor egy rendkívül érdekes folyamat rajzolódik ki. A gazdaságilag aktívak száma egy hónap alatt közel 9 ezerrel emelkedett és közülük 8 ezren egyből el is helyezkedtek. Ez jól mutatja, hogy milyen jelentős felszívó ereje van jelenleg a magyar munkaerőpiacnak. Egyre több szektorban jelentkezik munkaerőhiány, miközben a munkaerő kínálata továbbra is korlátos.
“A munkanélküliek számának stagnálása munkaerőpiaci súrlódások jelenlétére, sőt talán erősödésére utal”
– jegyezte meg az elemző.
Kitért arra is, hogy folyamatosan és jelentősen csökken a potenciális munkaerő-tartalék, ami egyre inkább súlyosbítja a munkaerőhiányt. A gazdaság tehát dinamikusan bővül, de közben a munkáltatók nem képesek betölteni az újonnan létrejövő – vagy épp régóta meglévő – üres álláshelyeket. Tehát a munkaerőpiac is utolérte a válság előtti állapotát. Mindez jelentős munkahelyi fluktuációt hozhat, folyamatosan emelve a bérnyomást, így az ING Bank szakértőjének értelmezése szerint a legfrissebb adatok továbbra is a várhatóan erősödő inflációs nyomásra világítanak rá.
Előre tekintve Virovácz Péter szerint az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az egyre erősödő munkaerőhiány talán képes lehet felszívni a tartós munkanélküliek egy kis részét.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt emelet ki, hogy a nyári felfutással párhuzamosan új csúcsra emelkedett a foglalkoztatottság. A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac. A nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra.
A Takarékbank várakozása szerint idén 4,0 százalékos jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség.
A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelyek megőrzéséhez – jegyezte meg. Úgy látja: az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki.
“Ez egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokhoz fűződő aggodalmakat is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még mindig nem épült fel teljesen, továbbra is jelen van a globális alapanyaghiány és egyelőre a mértéke sem látszik enyhülni”
– mutatott rá.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a gazdaságban folytatódó kilábalást mutatja, hogy szeptemberben tovább emelkedett a foglalkoztatás, és ezzel már érdemben meghaladja a válság előtti szintjét. A munkaerőpiac bővülése elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, mivel a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma csökkent és mérséklődött a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is, akik a járványhelyzetre tekintettel hazatérhettek. A munkaerőpiac bővülése a következő időszakban tovább folytatódhat, amennyiben nem kerül sor a gazdaság széles körét érintő lezárásokra, illetve sikerül orvosolni a kínálati oldalon megjelent problémákat, mint az egyes ágazatokat érintő alapanyaghiány vagy az energiaárak emelkedése.
