„Eddig rendben!” Jó irányú magyar reformok, inflációs és növekedési kockázatokkal

„Eddig rendben!” Jó irányú magyar reformok, inflációs és növekedési kockázatokkal

londoni elemzőkA magyar kormány szerkezeti reformcsomagja az összes megfelelő területre kiterjed, és az idei évre nem mutatkoznak komolyabb kockázatok, de a végrehajtás hosszabb távon növekedési kihívásokkal járhat, emellett változatlanul felfelé ható inflációs kockázatok is terhelik a kilátásokat - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemző stábja a minap Budapesten járt, és magánszektorban tevékenykedő közgazdászokkal, alapkezelőkkel, szakminisztériumi illetékesekkel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel és elemzőkkel találkozott. A látogatásról csütörtökön Londonban kiadott összegzés szerint a ház szakértői úgy látták, a helyi többségi vélemény az, hogy a “rázós start” és az “ismételt kommunikációs bakik” után a kormány most már “érti” a költségvetési fegyelemről és az adósságcsökkentés szükségéről szóló koherens üzenetek megfogalmazásának fontosságát. A meghirdetett reformok minden szükséges területre kiterjednek, és a kormánynak olyan széles parlamenti többsége van, hogy a végrehajtás “csak politikai akarat kérdése” – áll a Morgan Stanley csütörtöki londoni elemzésében.

londoni elemzők

Ugyanakkor a ház szakértői éppen a konszolidációs intézkedésekből eredően – növekedési kockázatokat is látnak. A Morgan Stanley számításai szerint a konvergencia-programban 2012-re a hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 2 százalékának megfelelő költségvetési szigorítás mutatkozik. Ellensúlyozó tényezőt jelentenek egyes adócsökkentések, de a cég szerint ezek elsősorban a tehetősebb háztartásoknak kedveznek, amelyek fogyasztási határhajlandósága alacsonyabb. (A fogyasztási határhajlandóság gazdaságtani meghatározása azt jelöli, hogy adott jövedelemmódosulás tipikusan milyen mértékben befolyásolja a különböző jövedelmi kategóriákba tartozó társadalmi csoportok fogyasztási kiadásait.)

A Morgan Stanley elemzői szerint megállapítható, hogy a költségvetési alapállás jövőre összességében megszorítóvá, korlátozóvá válik. Az elmúlt évek európai tapasztalatai egyértelmű negatív korrelációt mutatnak a költségvetési alapállás és a gazdasági növekedés között. A költségvetésüket feszesebbre vonó országok gazdasági növekedése általában kisebb mértékű, “a keynesi szabványnak megfelelően”.

emelkedés

A magyar kormány azt valószínűsíti, hogy a háztartási fogyasztás az idén 3,1 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal emelkedik, a gazdasági növekedés pedig 3,1, illetve 3 százalékos lesz. A Morgan Stanley londoni elemzői szerint e számok egyike sem teljesíthetetlen, de a kockázatok egyértelműen lefelé hatnak. A ház vélekedése szerint, ha a növekedési ütem csalódást keltőnek bizonyul, könnyen elképzelhető, hogy a kormány a legnépszerűtlenebb reformelemek felülvizsgálata mellett dönt, vagy más területeken lazítja a kiadási politikát. A Morgan Stanley elemzői közölték. budapesti megbeszéléseik alapján az az átfogó benyomásuk keletkezett, hogy a tervekbe nincs beépítve elégséges mértékben a takarékossági intézkedések negatív növekedési visszahatási kockázata.

A  pénzügypolitikáról folytatott budapesti tárgyalásaikon a helyi megfigyelők részéről “széleskörű egyetértés” mutatkozott a Morgan Stanley azon nézetével, hogy a magyar jegybank nemrégiben kiadott inflációs előrejelzése “túl enyhe”. Az általános vélemény szerint a legvalószínűbb az alapkamat jelenlegi szinten tartása, bár a Morgan Stanley továbbra is úgy véli, hogy az idei MNB-kamatemelés esélye még mindig nagyobb, mint a kamatcsökkentésé – áll az elemzésben. A ház elemzői úgy tapasztalták, hogy a jegybank elnökére nehezedő nyomás enyhült az utóbbi hónapokban, és javultak a kormány és az MNB kapcsolatai, “igaz, hogy alacsony szintről”.

A magyarországi szerkezeti reformokról az utóbbi napokban, szintén a budapesti tájékozódó látogatások alapján írják, hogy több más nagy londoni ház is összességében kedvező véleményeket közölt, még a kockázatok megemlítésével együtt is.

A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője, Timothy Ash a cég elemzői stábjának budapesti látogatását összegző minapi londoni elemzésében azt írta, hogy a magyar kormány “elszántnak tűnik” a program zömének keresztülvitelére. Ash szerint a magyar kormány azon kevés térségi kormányzatok egyike, amelyek a Lehman Brothers nagybank összeomlása utáni időszak új gazdasági növekedési hajtóerőinek azonosítására összpontosítanak, és Magyarországot ezért “elismerés illeti”. Ugyanakkor az RBS vezető londoni elemzője szerint fennáll a veszély, hogy a program már “puszta mérete” miatt is “sokkolhatja” a gazdaság és a társadalom jelentős részét, és megterhelheti a gazdasági növekedési kilátásokat. Ez kihívást jelenthet a költségvetési célok teljesítésével szemben és emiatt szükségessé válhat a csomag egyes elemeinek felülvizsgálata, például az adócsökkentési terveket esetleg vissza kell majd fogni – állt az RBS e hét eleji elemzésében.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási és elemző részlegének  (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó térségi szakértői, akik a minap szintén Budapesten jártak, Londonban ugyancsak e hét elején kiadott – “So far, so good (Eddig rendben)” címet viselő összegzésükben közölték, a látogatás során “örömmel” tapasztalták, hogy a reformfolyamat várakozásuknak megfelelően halad előre. De hozzátették, a budapesti út nem módosította a véleményüket abban, hogy a költségvetési konszolidáció konvergencia-program céljainak megfelelő végrehajtása továbbra is “kihívást jelent”. Tekintettel arra, hogy a gyenge hazai kilábalás csak “nagyon szűk hibázási mozgásteret” enged a pénzügyi kormányzatnak.

Kapcsolódó cikkek