Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: a forintgyengülés és a felgyorsult infláció sem késztette szigorításra a jegybankot, ha lesz is ilyen, arra tavasz előtt nem kell számítani. Egyelőre minden marad a régiben.

“A piac fokozottan figyelte a mostani döntést, mivel a forint az elmúlt napokban soha nem látott szintre gyengült, az euró árfolyama 338 forint felett is járt. Az infláció pedig gyorsulást mutatott az utóbbi hónapokban”

– emelte ki az elemző.

Fontos tényező szerinte, hogy a nemzetközi környezet támogatja a magyarországi laza monetáris feltételek fenntartását, mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank is laza politikát folytat. Az MNB emellett a GDP-növekedés, az infláció és a várható kormányzati gazdaságösztönző intézkedések fényében módosíthat majd az eddigi irányon.

“Egyelőre finomhangolásra számítunk az MNB részéről, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forintlikviditás csökkentésével erősítheti a magyar devizát. Közben kivárás jellemezheti a monetáris politikát”

– fogalmazott a szakember.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki: a monetáris tanács a negyedéves inflációs jelentés alapján dönthet a monetáris kondíciók megváltoztatásáról. Azok normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek.

Várhatóan a hazai monetáris kondíciók szinten tartása, majd középtávon fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését – jegyezte meg.

A Takarékbank elemzője így arra számít, hogy a tanács alapesetben negyedévente az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok tervezett méretéről. Mivel a kamatfolyosó jelenleg igencsak aszimmetrikus, az alapkamat emelését csak akkor várja, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, amire feltehetően a jövőre év második feléig nem kerül sor.

Várakozása szerint legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelése pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem valószínű.

“A forint közelmúltbeli gyengülése némi felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra nézve, így a monetáris kondíciók lazítására nem lát mozgásteret, de erre szükség sincs az elmúlt két évi 5 százalékos és az idei 4 százalék körüli növekedés tükrében”

– tette hozzá Suppan Gergely.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője kifejtette: bár az infláció a jegybanki célsáv teteje körül alakul, ami önmagában is indokolná a szigorítást, és a forint is gyengül, az esetleges szigorítással a monetáris tanács mindenképpen megvárja a márciusi ülést, amellyel párhuzamosan megjelenik az új Inflációs Jelentés és amikor már rendelkezésre áll kéthavi inflációs adat.

“A jegybanki közlemény az előző hónapokhoz képest csak minimálisan változott, erőteljes jelzés a piacok számára nem található benne”

– állapította meg a szakember.

Újdonságként említik benne a koronavírust, amely a monetáris politikát két irányba befolyásolja: a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés szigorítást, a lassuló világgazdasági növekedés lazítást eredményezhet.

“A közlemény utolsó mondata is kettős üzenetet hordoz: egyrészt a jegybank a tartós inflációs folyamatokra reagál csak, másrészt viszont fokozott figyelemmel kíséri a fejlemények alakulását”

– jegyezte meg Regős Gábor.

A piaci konszenzussal és saját várakozásukkal is teljesen összhangban lévő kamatdöntés kommentjéből Jobbágy Sándor, a CIB csoport elemzője azt emelte ki, a forint gyengülését a januári kamatdöntést követő hivatalos közlemény sem kommentálta.

Az inflációs kilátások megítélésében sem történt változás: a decemberi közleménnyel megegyezően “.a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak” megállapítás maradt érvényben a januári közlemény szerint is.

“A kilátásokat illetően e hónapban sem köteleződött el az MNB semmilyen jövőbeni kamatpálya mellett. Azonban egy apró, de fontos változás volt annak hangsúlyozása, hogy az MNB a tartós változásokra reagál”

– tette hozzá.

A közlemény az elemző szerint arra utal, hogy ameddig a forint gyengülése nem mutat további gyorsulást, és a gyengébb árfolyam fogyasztói árakba való átgyűrűzése nem erősödik számottevő mértékben, a jegybank önmagában a forint árfolyama miatt nem módosítja a kamatkondíciókat, legfeljebb az FX-swap aukciókon keresztül reagál, a forintlikviditás módosításával.

A jegybank tehát maximálisan kihasználva a rendelkezésére álló mozgásteret továbbra is teljes mértékben elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett.

“Ez megerősíti azt a korábbi várakozásunkat, mely szerint rövid távon tartós forinterősödési korrekció kibontakozására minimális az esély, sőt, a következő egy-két hónapban az idén vártnál magasabb EUR/HUF árfolyam lehet jellemző”

– áll a CIB elemzésében.