Az Élvonal program célja, hogy Magyarországra vonzza a kiváló kutatókat külföldről, valamint tehetséggondozást nyújtson – hangsúlyozta a miniszter a sajtótájékoztatón. A programmal “egyszerre építjük a magyar tudomány aranycsapatát, illetve az utánpótlását is megalapozzuk” – tette hozzá. Elmondta, hogy az Élvonal program együttműködésben valósul meg az egyetemekkel és a Magyar Kutatási Hálózattal, a program keretében létrejön az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány.

“Erre azért van szükség, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön”

– tette hozzá Hankó Balázs, aki hozzáfűzte, hogy ez egyben innovációs, “mélytechnológiai szektormegújulást” is jelent.

Krausz Ferenc kiemelte, a program alapvető célja, hogy Magyarországon világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre, amely a jelen és jövő világhírű magyar kutatóit szolgálja.

A Nobel-díjas professzor úgy fogalmazott: Magyarország versenyképességét hosszú távon alapvetően befolyásolja, hogy sikerül-e a magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységek irányába elmozdítani a gazdaság szerkezetét. Mint mondta, ebben kulcsszerep jut az úttörő felfedezéseket kitermelni képes csúcskutatásnak, amely jelentősen növelheti a feltörekvő technológiai, illetve ipari területeken globálisan versenyképes, innovatív magyar vállalkozások számát. Krausz Ferenc úgy vélte, hogy bár a hazai egyetemek és kutatóintézetek már most is jó alapot biztosítanak a fejlődéshez, egy ilyen mértékű szerkezeti átalakításhoz ennél is többre van szükség.

“Nemzetközi színvonalú szakembereink számát nagyságrendekkel kell növelni, hogy számottevően legyenek képesek befolyásolni ezt a szükséges szerkezeti átalakítást”

– hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy ezek a szakemberek a legtehetségesebb fiatalok közül kerülnek ki, akik számára a nemzetközi hírű tudósok, innovátorok jelentik a legnagyobb vonzerőt.

Ezen a felismerésen alapul az Élvonal program, amely nemzetközileg is kiemelkedő tudósokat, innovátorokat rávehet arra, hogy Magyarországon keressenek és találjanak kutatócsoportjuk számára megfelelő helyet, környezetet a már meglévő infrastruktúrában, az egyetemeken, kutatóintézetekben – részletezte.

“Egy olyan otthont találjanak ott, ahol az alapítvány hosszú távon, nemzetközileg is kiemelkedő támogatásával fel tudnak építeni egy világszínvonalú műhelyt, benne iskolateremtő tevékenységgel, körülötte mélytechnológiai spin-off vállalkozásokkal. Emellett az alapítvány a kutatási eredmények gyakorlatba történő átvitelét is hivatott támogatni”

– fogalmazott Krausz Ferenc.

Krausz Ferenc szerint az így létrejövő Élvonal tudásközpontok mágnesként vonzzák majd a legkiválóbb fiatal magyar, illetve a külföldi kutatókat.

A tudásközpontok vezetői a világ élvonalába tartozó egyetemekről, kutatóhelyekről kerülnek majd ki, akik beágyazzák a majdani tudásközpontokat “a csúcskutatóközpontok kontinenseket átszövő hálózatába”.

“Ez a beágyazódás pedig egyedülálló lehetőséget nyújt a középiskolai tehetséggondozó programok által kiválasztott tehetségek fejlesztésére egy Élvonal mentori hálózat létrehozásával”

– tette hozzá.

Az alapítvány központjának építése a tervek szerint már idén ősszel elkezdődhet Budapesten, a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) mellett – hangzott el az eseményen.