Az informatikai vállalkozásokat tömörítő szervezet szerint a digitalizáció minden ember életét, minden vállalat és intézmény működését jelentősen megváltoztatja, és a következő években alapjaiban határozza meg a mindennapokat.

A szervezet szerint Magyarországon elsősorban a digitális kompetenciák hiányoznak, a gazdasági és az állami szféra lassú a hatékony megoldások bevezetésében, alkalmazásában.

A nemzetgazdaság és a hazai vállalkozások versenyképessége, az ország teljesítőképessége és a lakosság életszínvonala egyaránt azon múlik, hogy a következő években az elkerülhetetlen digitalizációt sikerül-e a saját javunkra fordítani – áll a kiáltványban, amelyben az IVSZ – Szövetség a digitális ökoszisztéma összes szereplőjét – a kis-, közép-, és nagyvállalatokat, diákokat, pedagógusokat, munkavállalókat, szakpolitikusokat – a digitális fordulat végrehajtására, és közös cselekvésre hívja.

A kezdeményezésről Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke elmondta,

“eddig a digitalizációt megoldandó feladatnak hittük, most már látjuk: valójában évszázadonként egyszer adódó történelmi lehetőség, egyben hosszú ideig talán az utolsó esélyünk”.

A szeptember 23-án és 24-én Sárváron zajló MENTA konferencián a gazdaság és a társadalom legkülönbözőbb szegmenseinek a digitalizációhoz való viszonyát elemzik az előadók, a többi között azt, hogy a munkaerőpiacon lesz-e elég képzett informatikus.

Az IVSZ és a KIFÜ megbízásából a BellResearch által elvégzett kutatás szerint a munkáltatók 2015 óta 22 000 új informatikust tudtak volna alkalmazni évente, az elmúlt öt évben azonban folyamatosan gyorsabban bővült az IT-szakemberek piacán a kereslet, mint a kínálat.

Közölték, ha elérhető volna a munkaerőpiacon a szükséges létszámú és képzettségű informatikus, akkor két éven belül újabb 44 000 embert tudna foglalkoztatni az iparág, ami azonban – a nyugdíjazással is számolva – még mindig nem elégítené ki az igényeket, s továbbra is 28 000-30 000 ember hiányozna a piacról. A 44 ezer potenciális informatikai munkavállalóból a következő két évben az IKT ágazatban, illetve a gazdaság egyéb szegmenseiben a kutatás szerint 12 000-et foglalkoztatnának szoftverfejlesztőként, szoftvermérnökként, emellett szükség volna 7 000 rendszergazdára és általános rendszeradminisztrátorra.

A rendszertervező, architect, üzleti elemző szakmában újabb 6 000 embert tudnának foglalkoztatni a következő 2 két évben.

Az IVSZ megbízásából az MKB Consulting a Századvég Gazdaságkutató Zrt. módszertanának alkalmazásával készített elemzése alapján az infokommunikációs-távközlési szektorban (IKT) közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added – GVA) a teljes magyar GVA legalább 20 százalékát adja; ez az adat nem tartalmazza az egyéb ágazatokban (például járműipar, gépipar, pénzügyi szolgáltatások) lendületesen zajló belső digitalizációt.  A digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya, a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve, már eléri a 17 százalékot, ez az adat nem tartalmazza az egyéb ágazatokban digitális munkakörökben dolgozókat, és az ő foglalkoztatásukhoz kötődő multiplikátorhatást.

“Ezt is figyelembe véve a digitális gazdaság által foglalkoztatottak aránya minden bizonnyal eléri a 20 százalékot”

– közölték.

Az IKT-feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre az autóipar után, teljesítménye hasonló a mezőgazdaság-élelmiszeriparéhoz.