“A magyar bankrendszer a romló nemzetközi környezetben is képes jól teljesíteni. A gazdaság nem tudna olajozottan működni a megfelelő bankszektor nélkül, és az ágazat sem lehet eredményes jól teljesítő gazdaság nélkül”

– mondta a miniszter.

A kedvező munkaerőpiaci adatok, a tartósan 4,7 milliós munkavállalói létszám is jelzi, hogy a magyar gazdaság a háborús időkben is helytáll.

Ennek a fenntartása fontos feladat a jövőben is – mondta. A miniszter hangsúlyozta: a tavalyi adatok alapján a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója kétszeresen túlteljesíti a szabályozói minimumot, a hitel/betét mutató is kedvezőbb az uniós átlagnál. A gazdaságvédelemnek a háború és az energiaválság idején  költségei vannak – fejtette ki, aláhúzva, a kormány továbbra is átmeneti megoldásként tekint a tavaly bevezetett extraprofit-adóra. Jelezte, jövőre azzal számolnak, hogy kivezetik az extra terheket, ahogy ígérték korábban. A teljeskörű konszolidációhoz azt kérte, hogy a bankok továbbra is vegyenek részt a finanszírozásban.

Olyan megoldásra törekednek az adók kivezetésénél, amiben partnerséget kérnek a bankoktól.

Kitért arra, hogy jövőre nagyobb lehet a növekedés, egyszámjegyű, átlagosan 6 százalékos inflációval számol a kormány, és 3 százalék alatti hiányt terveznek. A Pénzügyminisztérium az eseményhez kapcsolódó közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány kiáll a magyar bankszektor mellett, így az OTP Bank védelmében is fellép. Az OTP Bankot az orosz agresszió támogatójának minősítő ukrán döntéssel kapcsolatban leszögezték: az OTP működése minden nemzetközi jogszabálynak megfelel, a pénzintézet világosan cáfolta Ukrajna valótlan érveit.

Jelezték, mindent megtesznek azért, hogy ezt az alaptalan és elfogadhatatlan intézkedést az ukrán fél mihamarabb visszavonja.

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke beszámolójában rámutatott: az elmúlt évben fenntartották a hitelezési aktivitást, a szektor jól teljesített, sikeres volt a gazdasági kilábalás. A bankszektor működése stabil, ugyanakkor a bankokat sújtó terheket aránytalanul magasnak nevezte.

“Ezek a terhek korlátozzák a szektor működését, és nem piaci reakciókra késztetik. Már a teherviselő képességének a határára érkezett az ágazat”

– mondta.

Több piacra, nagyobb kiszámíthatóságra, és az extra terhek mielőbbi kivezetésére van szükség – hangsúlyozta az elnök. Idén minimális növekedés lehet, a recesszió elkerülésén dolgoznak. Növekvő problémának nevezte az extra terheket, ami a külföldi pénzintézetek felé tereli az ügyfeleket. Azt mondta, hogy a kormány ahogy eddig is, továbbra is számíthat a bankokra, a magyar gazdaság érdekében fognak dolgozni.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke szerint az látszik, hogy az őszi turbulenciák után számos globális kockázat mérséklődött, a meghatározó jegybankok kamatemelése a végéhez közelít.

“Az energiaárak csökkentek, az inflációs fordulat elkezdődött az országban. Az áprilisi adatok is megerősítik ezt, a maginfláció is mérséklődött. A következő hónapokban gyorsulhat a dezinfláció, év végére elérhető az egyszámjegyű infláció”

– mondta.